Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Április

Április 14 A Nap körül ellipszis alakú pályán keringő Föld köze­pes távolságát, a pályaellipszis fél nagytengelyét csil­lagászati egységnek nevezzük. Ennek ismerete a tu­domány számára rendkívül fontos, mert végered­ményben a más naprendszerbeli égitestek számára, sűrűségére stb. kapott adataink pontossága is a Föld—Nap távolság pontosságától függ. 1720-ban Selmecbányán született, és 1792. április 14-én halt meg Hell Miksa jezsuita szerzetes, csilla­gász. Munkásságának legjelentősebb fejezete az 1769- ben a magas északon fekvő lappföldi Yardé-szigeti expedíció volt. Ebben az évben a Vénusz bolygó a Földről nézve elvonult a Nap korongja előtt. Ebben a korban ez a jelenség nyújtotta a legtöbb reményt a Föld—Nap távolság meghatározására. A korábbi mérésekből a Föld és a Nap távolsága 130—140 millió km-nek adódott, s emiatt a Hell Miksa által számított 151,2 millió km-t túlságosan nagynak találták. Akad­tak, akik az egész mérési eljárást gyanakvással fogad­ták. A tények azonban Hellnek adtak igazat: a vardoi mérések bebizonyították, hogy eredménye a kor lehe­tőségeihez mérten a legpontosabb volt. (A mai elfo­gadott és sokféle módszerrel ellenőrzött érték 149,6 millió km.) A vardoi expedíción Sajnovies Jánossal, szerzetes­­társával együtt vett részt, együtt tanulmányozták és mutatták Id a magyarok és lappok nyelvi rokonságát. Sajnovies azután Hell Miksa buzdítására könyvet is írt a két nyelv azonos eredetéről, s ezzel a munkájával az összehasonlító nyelvészet egyik megalapítója lett. Hell Miksa a bécsi egyetem tanára és csillagdájának vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a nagyszombati, a kolozsvári, a gyulafehérvári és az egri csillagvizsgáló létrehozásában. Ma már sokkal tökéletesebb eljárások állnak a tu­domány rendelkezésére a csillagászati alaptávolság meghatározására, mint az ő korában. Ezek között jelentős szerepet töltött be az Eros nevű, a Földet megközelítő kisbolygó, az újabb időben pedig a Vé­nuszra irányított és onnan visszaverődött radarhullá­mok minden eddiginél pontosabb távolságmérési el­járást adtak kezünkbe. E pontosság nélkül az űrkuta­tás számos vállalkozása elképzelhetetlen lenne. K.Oy.

Next

/
Thumbnails
Contents