Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

is gazdát változtathatott, mint ahogy egy birtokosnak több papírmalma is volt. A források elégtelensége miatt nem egyszer azt is nehéz megállapítani, hogy tulajdonossal, bérlővel vagy esetleg alkalmazottal van-e dolgunk. Leghitelesebb, ha a kétségtelen tulajdonosokat, a bizonyosan birtokolt papírmalommal, s csak abban az időpontban ismerjük meg, amikor azt a forrás hitelesíti. Az esetek többségében nagyon valószínű, hogy korábban is, későbben is ugyanaz a tulajdonos. A nyilvántartásra a tulajdonosok betűrendje látszik legalkalmasabbnak, már csak azért is, mert a minőség szerinti vagy helyrajzi csoportosítás — láttuk — erőszakolt lenne.

A szövegismétlések elkerülése érdekében csak az adatokat közölj ük166: a tulajdonos neve (szükség esetén: jogállása, alapítói mivolta, társtulajdonossága), a papírmalom neve, a biztos birtoklási időpont (névutalások). Rövidítéseink: cs. = család, e. = előtt, k. = körül, pk. = papírkészítő, pm. = papírmalom, sz. = század, v. = város, 1. = az első papírmalom, 2. = a második papírmalom stb.

Adamich Lajos Fiume 1827. e. — 1828. — ApafiMihály (fejedelem) Gyulafehérvár 1665. (1. Rákóczi cs. is), Görgényszentimre 1667.

(1. Bornemissza cs. is).

Bánffy Farkas Sebesvár 1812. — Bárczay cs. Csaba 1744. — Bártfa 'v. Bártfa 1—2. 1830. — Benckner János (alapító), cs. (társtulajdonos) Brassó 1. 1546—1667. (1. Brassó v., Früe J., Fuchs J., Huett Gyné is).

— Benkó János Rózsahegy 1814. (1. Krizska J., Ruber M. is). — Berényi cs. Kokova 2. 1793—1812. (1. Forgách es., Kuhinka I. is). — Berger György pk. Szeben—Talmács 1. 1574—88. (1. Rewel M., Szeben v. is).

— Besztercebánya v. (társalapító,-tulajdonos?) Hermanec 1828—29. (Id. Leicht F. is). — Bethlen Miklós Enyed. 1. 1699. (1. Enyedi koll., Rákóczi Gy. is). — Bethlen József Hévíz—Oltbogát 1787, 1812—13. (1. Telekiné Bethlen K. is). — Bornemissza cs. Görgényszentimre 1787—1812. (1. Apafi M. is). — Brassó v. (társtulajdonos?) Brassó 1. 1568-tól (1. Benckner es., Früe J., Fuchs J., Huett Gyné is), 2. pm. 1787, 1812. — Búzán Jakab Igló 1807.

Csáky cs. Ujlehota 1741. — Czieser (Zieser) pk. cs. (alapító) Dobsina 1. 1686—1806. (1. Debuss cs. is), Kassa 18. sz. (1. Kassa v., Spillenberger J. is), Poprád 1692—1866.

Debuss pk. cs. Dobsina 1. (1. Czieser cs. is), 2. pm. 1832—40. (ld. Zima cs. is).

Egri szeminárium Apátfalva 1818—25. — Egyetem Znióváralja 1. 1709—1773. —- Egyetemi nyomda Körmöc 1. 1803—40., majd tovább mint gyár is (1. Jezsuiták, Kincstár, Klöck T. is), 2. pm 1810—18.

90