Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
Papírkészítő azonban még a század 30-as éveiben is elég kevés volt. Mikor Debreczeni Tamás, Rákóczi György fejedelem számára papírkészítőt keres, megbízottja, Duchon Menyhért, Sárosból 1633. szeptember 5-én a következőket írta:124 „A papíros csináló mester legénynek a mi kegyelmes Urunk Ónagysága kegyelmes parancsolata szerint oda be való megszerzésében magam fáradtam Szepességben, Alsórusbachon, Felkán, Teplicen. Szép szókkal, ajánlásommal, ígérettel és adománnyal rábírtam egy mester legényt, Severinus Scholcz nevőt, ki nem régen onnan felül, Impériumból, Strassburgból jött papiroscsináló. A szepesi mesteremberek igen bánnak utána, meg is házasították őtet, csak ott letelepedése kedvéért. Oly hamar Urunk szolgálatára nem mehet, hanem a jövő Szent Mihály [szept. 29.] nap után egyik hétben, mert Szent Mihály napra mennyegzője leszen. Hogy pedig annyival inkább jobb kedve lehessen a bemenetelre, ez mostani lakodalmára (mivel szegény legény, idegen földi), nem ártana valami segítséggel lenni, mintha ajándékba adnák 6 tallért küldvén nekije, így nem revokálhatná [vonhatná vissza] igyekezetét. Hiszen azután konvenciójára [szegődményére] írhatni. Konditiót [feltételt] is kívánna, micsoda fizetése és állapota ott benn lenne, csak így szóval való ajánlásra be nem megyen, míg nem látta konvencionálisát [szegődményét], ott egy hétre ft 1 den 35 megjár, ételen, italon kívül. Hogy annál inkább inklinátor [hajlandóbb] lenne, jól tartom őtet, 2 tallérral megaj ándékozván”.125 E tudósításhoz nem sok megjegyzést kell fűznünk. Még a fejedelem is, aki Erdélyben létesít ez időben papírmalmokat, nehezen tudott papírkészítőt szegődtetni, hát még mások ! A papírkészítő még ritka vendég, meg kell beqsülni, sőt: el kell csalogatni a vendéglátótól. A csalogatás egyébként nem sikerülhetett — vagy talán másik papírmalomhoz lett volna reá szükség —, mert Rákóczi 1636. május 25-én Sebesei Roldizsárnak, konstantinápolyi követének többek között így ír: „Nekünk . . . kellene . . . egy igen jó papiroscsináló. Kegyelmed forgolódjék benne, Velenczéből vagy másunnét szerezhesse meg, igen nagy kegyelmesen vesszük kegyelmedtől”.126 Sebessi június 13-án válaszolt: „Papiroscsinálót itt nem találni, másunnan hozzák ide is az papírosat, itt csak papirossikárolók [festők, kikészítők] vannak”.127 Ez a helyzet azonban nem akadályozta meg az újabb papírmalmok alapítását (Id. 1. t.), csak kissé nehezítette. Erdélyben a brassói, a Felvidéken a liptószentmihályi folytatta működését. 1615-ben a Lőcse földesuraságához tartozó Teplicen (Szepes),128 1620-ban Bazinban (Pozsony) indul meg a papírkészítés. 1625-ben már működött a körmöd 74
