Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A természetben előforduló víz híg vizes oldat, amelyik részben gázokat, részben sókat vagy kolloidálisan diszpergált szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz. A papírkészítés szempontjából hátrányosak az oldott sók, főleg a kálcium- és magnéziumsók, mert ezek okozzák a víz keménységét — a papírkészítéshez általában lágy vízre volt szükség —, továbbá a szénsavas vastartalom: ami gátolja a fehérítést, tehát eltávolítása szükséges. A 19. századig a víz adott kémiai minőségén változtatni nem tudtak, az alapításkor kellett azt figyelembe venni. A víz minőségének megállapítására csak gyakorlati, egyszerű módszer — mint a mai falusi háziasszonyoké — állott rendelkezésükre, s ez nem mindig volt eredményes. A keménységet azonban meg tudták állapítani, így figyelembe vehették. Mindez a papírkészítéshez alkalmas víz megtalálását nehezítette. Ezen korlátozó követelményeket azonban Magyarország vízviszonyai ki tudták elégíteni, de csak egyes területeken. A hegyes és egyes dombos vidékek ama területei jöhettek számításba, amelyek a vízgyűjtőterület, a vízszínt- és völgyesés, forrás-távolság, vízállás, középsebesség, vízmennyiség, kémiai tulajdonság szempontjából egyaránt megfelelnek. Közelebbről: nagyobb patakok, kisebb folyók felső, a forrástól számított 8—40, átlagosan 15—20 km-es szakasza — tehát a forrásvidék—^melynek átlagos esése 2—9 m/km, középsebessége 0,3—0,7 m/mp, vízmennyisége 0,2—0,9 m2 3/mp, csatorna és zsiliprendszer kiépítésére, a malomépület felépítésére a belépő oldalon alkalmas partja van, lakott helyektől nincs nagyon messze, van kocsiútja, vízimalom felette nincs, a folyót fausztatásra nem használják, áradásmentes helyen van, és a víz a kémiai követelményeknek (lágyság) is megfelel. — Megjegyzendő, hogy a követelményeket akkoriban természetesen nem elméletileg, hanem gyakorlatilag állapították meg, a fentiek utólagos, mai ismereteink szerinti, a tájékoztatás célját szolgáló megállapítások. Az összes lehetőségek ilyen korlátozása Magyarország területén még mindig elég alkalmat engedett papírmalom alapítására, tehát a tárgyalt korszakban a földrajzi tényező a papírkészítés szempontjából kedvező volt. 2. PAPÍRKÉSZÍTÉSÜNK ÁLTALÁNOS FEJLŐDÉSE Az előbbiekben vázolt befolyásoló tényezők már önmagukban is sejtetik azt a keretet, amelyet papírkészítésünk e 300 év alatt ténylegesen betöltött. A segítő és hátráltató tényezők közül az utóbbiak sajnálatos többségben voltak. Papírkészítésünk megindulásától a 18. század köze-5 Papírgyártás 65
