Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
s a földesúr, ipari önellátásra törekedve, további lendületet adott annak, A 17. század közepén a jobbágykézművesek elérték a céhes szervezkedés állapotát, így saját földesuraik ellen védelmet nyerhettek, viszont egy fejlődésképtelen testület tagjai lettek. A földesúr majorsági iparfejlesztési törekvése pedig a manufaktúra kialakulásának teremtett lehetőséget. Az államhatalom részéről csak a keleti részeken, főleg a vasiparban tapasztalhatunk központi iparpolitikát, de ez is, a 17. század közepén, a politikai hatalommal együtt, elsorvadt.25 A török kiűzése után a Habsburg berendezkedéssel párhuzamosan kialakult a központi iparpolitika is, a városi és falusi, illetve földesúri s így a helyi iparpolitika fölé, amelyet azonban Ausztria mindenkori helyzete szabott meg. Ausztriában a 17. század vége felé indul meg a tőkés manufaktúrák fejlődése. A Habsburg-udvar átvette az Angliában és Franciaországban bevált merkantilista, protekcionista iparpolitikát. E tény és a politikai helyzet, megszabta egész 18. századi ipari életünket: az osztrák ipar, illetve iparpolitika függvénye lett minden, ami kisebb-nagyobb hullámzással gátlóan érvényesült e 100 év alatt.26 Kezdetben nyíltan érvényesült az osztrák iparpolitika. A töröktől felszabadított területeket az udvar a hódítás jogán új szerzeménynek (neo acquisita) tekintette, s katonai igazgatás útján szabadon rendelkezett vele. Ez időszakból egy papíripari példát érdemes megemlíteni, mert a helyzetet is jellemzi. 1687-ben a Budát felszabadító harcokban résztvevő Strudel Péter osztrák festő Budán papírmalom alapítási és papírkészítési privilégiumot kapott — vagyis részt a zsákmányból. Az alapítási kísérletből egyébként nem lett semmi.27 Később azonban, miután a Kollonich-féle „Einrichtungswerk” körüli vita — vajon katonai vagy kamarai igazgatás útján rendelkezzen e területeken a Habsburg-hatalom? — az utóbbi javára eldőlt, a bécsi udvari körök közvetett módszerrel érvényesítették befolyásukat.28 A visszafoglalt területeken megnyilvánuló osztrák iparpolitika eleinte s bizonyos helyeken kedvező volt. A Temesi Bánságot kormányzó Mercy alatt az 1730-as évekig Temesvárott sok manufaktúra, kézműipar — köztük papírmalom — létesült.29 Az állami gazdaságpolitika, a merkantilizmus, amely a gazdasági egység létrehozására törekedett, a 18. század első felében Magyarországon is pozitívan érvényesült — ezt volt hivatva megvalósítani az 1724-ben felállított helytartótanács, — de mivel a létrehozandó gazdasági egység az osztrák birodalom volt s nem Magyarország, hazánk mint rész, az egésznek csak függvénye lett.30 53
