Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
III. Papirkészítésünk átalakulása papirgyártássá. 1840-1900
gép, vagyis hőerőgép. A hőerőgép új energiaforrást alkalmazott: a fűtőanyagok vegyi energiáját. A technika mechanikai energiát használt egyszerű erőgéppel — amelynek jellegzetes típusa a vízikerék volt -—, és a korlátozott energiahasznosítás következtében csak egyszerű munkagépeket alkalmazhatott. A régi technikai lehetőség két jellegzetes következménnyel járt. Egyrészt folyóvízhez kötötte a termelést — és így annak falusi jelleget adott —, másrészt a munkaszervezetben csak a manufaktúráig juthatott el — és így általában inkább önellátásra termeltek. A 18/19. század fordulóján bekövetkezett változás jellegzetessége a kémiai energia hasznosítása, illetve átalakítása új típusú erőgép (gőzkazán, majd belsőégésű motor) segítségével hőenergiává, és ennek hasznosítása. Ennek következtében a korábbi lehetőségnél lényegesen nagyobb energiát használhattak mechanikai munka végzésre. Az új technikai lehetőség egyrészt függetleníthette a termelést a víztől — így az városi jellegű lett —, másrészt új munkaszervezetet adott neki —, a gyárat. A mechanikai munkavégzés szempontjából tehát az iparnak a víz- és a hőenergia állott rendelkezésre. Az előbbi erőgépet, a vízikereket tovább fejlesztik, és megalkotják a turbinát (Girard, Fourneyrou), új vízgazdálkodási berendezésével együtt. Lényegesebb volt azonban a gőzgép alkalmazása. Ez függetleníthette volna a papíripart a folyóvíztől. A nagy mennyiségű gyártásvíz-igény miatt azonban ez nem következhetett be,, és a papíripar mindkét erőgépet alkalmazta. Az ipari forradalom gépesítési folyamata következtében kialakult gépgyártás kizárólagossá tette a vasanyagot. Ebből nemcsak teljesítmény-növelés (a súrlódás csökkenése következtében), hanem minőségi-javulás is következett: az elvégzendő munkát finomabban, szabatosabban, pontosabban végezhették el. Ez tette lehetővé a papírgép tökéletesítését, a hollandi továbbfejlesztését,, és az egyéb papíripari gépek megalkotását. A finomítási lehetőség különösen a hollandinál volt jelentős. Tökéletesíthették a hollandikések beállítását, és így az őrlés mértékét a milliméter tört részére is szabályozni tudták. Következőleg: a merített papírt jellemző, szabad szemmel is látható rostcsomók és rostszálak eltűntek a géppapírból. A papíripar átalakulásának egyik jelentős tényezője a papírgép volt. A teljes átalakuláshoz azonban, mint említettük, új nyersanyagra, és annak megfelelő feldolgozó módszerre volt szükség. Ehhez a fizika segítsége nem volt elég — bár a fa feltárásának első formája mechanikai volt (facsiszolat) —-,• a feladatot csak a kémia segítségével lehetett megoldani (cellulóz). A kémiai technológia a 19. század közepén már jelentős volt, és így a papíripar igényét ki tudta elégíteni: a fa kémiai feltárását,. 312
