Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A szükségletet részint a vonatkozó feljegyzésekből, részint a fogyasztásból lehetett megállapítani.630 A források alapján egy-egy század évi összszükségletéből számítottuk ki az átlagot, mint irányszámot. Nézzük meg, hogyan alakul. A közigazgatás szükségleténél a 16. század második felében kb. 630 szervvel számolhatunk. Az évi átlagszükséglet szervenként 3 rizsma, így az időszak évi papírszükségleti átlaga 1890 rizsma, vagyis 11 340 kg papír. A magánigazgatásnál 260 szerv évi átlagszükséglete 1 rizsma, tehát a század évi átlagos összszükséglete 260 rizsma, vagyis 1560 kg papír. A 16. század második felében, tehát az igazgatás együttes átlagos évi összszükséglete 2150 rizsma, vagyis 12 900 kg papír, amelynek 88%-a a köz-, és 12%-a a magánigazgatás ellátását szolgálta. A 17. században a közigazgatásnál 660 szerv átlagos szervenkénti évi szükséglete 20 rizsma, így valamennyi együtt 13 200 rizsma, vagyis 79 200 kg papír, ami azt jelenti, hogy a szervenkénti átlag 666%-kal, az összszükségleti átlag pedig 698%-kal növekedett. A magánigazgatás 300 szervének évente szervenként 5 rizsma, együtt tehát 1500 rizsma, vagyis 9000 kg papírra volt szüksége. A szervenkénti átlag 500%-al, az évi összszükségleti átlag 577%-al növekedett az előző időszakhoz viszonyítva. E század igazgatási átlagos évi összszükséglete 14 700 rizsma, vagyis 88 200 kg papír volt, amelynek 90%-át a köz-, és 10%-át a magánigazgatás igényelte, tehát az előző századhoz viszonyítva a közigazgatás papírszükséglete 2%-kal növekedett, a magáné ennyivel csökkent, az igazgatás összszükségletének évi átlaga pedig 683%-kal növekedett. A 18. században a közigazgatásnál a szervenkénti évi átlagszükséglet 70 rizsma volt, a 900 szerv fogyasztása tehát 63 000 rizsma, vagyis 378 000 kg papír. Az előző századhoz viszonyítva a szervenkénti átlag 350%-kal, az évi összszükségleti átlag pedig 471%-kal növekedett. A magánigazgatásnál a szervenkénti évi átlagszükséglet 20 rizsma, így a 430 szerv évi 9000 rizsma, vagyis 54 000 kg papírt igényelt, az előző századhoz viszonyítva tehát szervenként 400%-kal, összesen 600%-kal többet. E század igazgatási átlagos évi összszükséglete 72 000 rizsma, vagyis 432 000 kg papír volt, az előző század átlagának 489%-a. Ennek 88%-át a köz-, 12%-át a magánigazgatás igényelte, tehát az utóbbi javára a közigazgatás szükséglete 2%-kal csökkent. A 19. század elején a közigazgatásnál a szervenkénti átlagos évi szükséglet 380 rizsma volt, a 920 szerv számára tehát 349 600 rizsma, 281
