Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A vízjel fontosságának felismerésére érdekes és jelentős hazai adataink vannak. 1808-ban Aranyos-szék megkereste a guberniumot: „Az hamis levelek készítése valamint a közönséges társaságban legveszedelmesebb úgy azoknak meg esmeresek a legnagyobb figyelmet érdemlő dolog: midőn pedig ezen nemes szék törvényes székei az ilyetén előforduló történetekben a régi írás és characterek úgy pecsét és más jelek iránt vizsgálódva azoknak igaz vagy hamis voltok felül bizonytalankodónak, és bátorságos ítéletet nem hozhatnának, egy igen szükséges dolognak lenni tapasztalták, amint ez így mindeneknél is tudva vagyon, a pappirosnak, melyre az ilyetén contractusok és más oklevelek iratnak, fabrikái fel állításának idejéről bizonyossá tétetni, hogy eszerént az ilyenekre tett írásnak hitelessége megesmértessék”; kéri a guberniumot, hogy levéltárából állapítsa meg a papírmalmok megindulásának időpontját.621 A gubernium azonban levéltárában nem talált erre vonatkozó adatokat, de a javaslatot remekül tovább fejlesztette, illetve tökéletesítette. Ilyetén választ küldött vissza: ,,. . . ebbéli kívánságát kegyelmeteknek teljesíttetni másként nem lehet, hanem meg parantsoltatott ez mai napon azon jurisdictioknak [törvényhatóságoknak] a kiknek kerületyekben olyan papiros malmok találtatnak, hogy azoknak birtokosokat arra kényszerítsék, hogy mind a papiros malmok fent állás idejét nyilatkoztassa ki, mind pedig az jövő esztendőben minden árkos [ív] papirosnak mind a két lapján [konc] a más eddig is tétetődni szokott jegy mellé az esztendő számát [t. i. amikor készül] is hozzá tegyék.”622 Az alapítási időpont meghatározásáról már volt szó, nem kell vele foglalkozni. A készítési időponttal igen. Ettől kezdve az erdélyi papírmalmok ezt is felvették a vízjeleikbe. Magyarországon ilyen rendelkezés nem történt, a papírmalmok rendszertelenül használták vízjeleiknél az évszámot. Erdélyben azonban szigorúan vették a bíróságok munkájának ilyen segítését. Amikor 1833. november 26-án Sepsiszentgyörgy jelenti a guberniumnak, hogy „Nemes Brassó szabad királyi városában az most közelebb tartott országos vásár alkalmatosságával bizonytalan számú kötet [rizsma] [Hévíz-] Olt Bogáti írópapiros, melyen az következendő, 1834. esztendő lévén nyomtatatva, eladatatott . . .”, a gubernium tüstént ilyen kerülő rendelést szerkesztett: ,,. . . Minthogy későbbi esztendők számaival jegyzett írópapirosnak az illető esztendő beállása előtt el adattatásából és annak különféle kötelező vagy per folyta levelekre használásából számtalan rendetlenség sőt a perlekedőkre nézve még a legigazságosabb keresetjeik veszedelmeztetésök is származhatnak, ezen 270
