Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
fenyő nagy kád 7 —12 Ft, 1 puttony 9—12 kr., 1 dézsa 6—12 kr., 1 sajtár 2—4 kr,567 Az 1840-es években 1 pár velinszita keret nélküli ára 6 Ft volt.568 A gépek tervezője és kivitelezője az ács és az asztalos, a lakatos közreműködésével. E mesteremberek papírkészítőgép építői- gyakorlata hazánkban nem lehetett jelentős, mert nem épült olyan sok papírmalom, és a belső víziművek a többi malométól jelentősen különböztek. Bizonyos, hogy a papírkészítőmester gyakorlati tapasztalata, vonatkozó műszaki ismerete volt segítségükre. E gépeket a malommal együtt, illetve átalakításoknál vagy javításoknál a malomban építették, tehát nem készen szerezték be, mint az eszközöket. A 18. századtól kezdve ismert költségvetésekben és elszámolásokban összevontan szerepelnek. Itt is csak tájékoztató árakról lehet szó. 1773-ban a diósgyőri tervezet szerint a rongyvágó, a zúzómű és a hollandi munkadíja együttesen 350 Ft volt;569 a lékai malom hollandija 1785-ben 377 forintba került;570 a körmöci malom 2 vízi sajtójáért 1806- ban 1772 Ft 18 kr.-t fizettek ki.571 A technológia leírásánál572 kövessük azt az utat, melyet a papírkészítő is követett: a munkafolyamat útját. Olvasás közben vessünk egy-egy pillantást az áttekintő rajzra (1. 68. á.). Nézzük meg, hogyan kelnek életre az ismertetett tárgyak a papírkészítő keze nyomán—hogyan lesz a rongyból papír? A hazai technológia időben elmaradva követte a külföldit. A munkafolyamat a következő fő mozzanatokból állt: nyers- és segédanyag előkészítés, anyag(pép)készítés, papírkészítés, szárítás, felületképzés és kiszerelés. A munkafolyamat ezen eredendő tagolódása ellenére is zárt egységet alkotott, de az egyes munkamozzanatokat más és más dolgozó végezhette el: többféle szak- és segédmunkás (akiket ma inkább betanított munkásnak nevezhetnénk). Hazánkban erre nem minden malomban volt lehetőség, mert annak gazdasági ereje nem engedte meg a szükséges létszám foglalkoztatását. A nyersanyag előkészítése már a rongy gyűjtésével kezdődött, mert csak a megfelelőt szedték össze. A begyűjtött rongy további előkészítését nagy gonddal végezték, mert részben ettől függött a papír minősége. Az előkészítés munkamozzanatai a következők voltak: válogatás, vágás, meszezés, rothasztás. E munkákat általában, de a létszámtól függően, segédmunkások, szolgálók és szolgák végezték. A rongyot fajtája és a készítendő papír fajtája, minősége szerint válogatták szét, a rongyválogató felhasználásával. Előbb a len-kender anyagot válasz245
