Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

részében egy tágas szobában áll egy vízi kerék által mozgásba tehető négy száraz prés, és ehez kívántató erőművekkel, és egy kézi kettős (dupla) prés, nem különben a papíros simításához és tisztításához kivántató új karban levő asztalok és lócák. — Ezen főépület felső emeletén s fedele alatt négy osztályzati szárító pad találtatik, mellynek egy része téli szárításra fűthető, s minden pádon öt soros szárító lécek és zsinegek találtatnak. Ezen fő épület két végétől elnyúlva a külön udvart kerítő alházak, mellyben tizenöt külön rekeszték alatt találtatnak: egy papiros

16. A fiumei papírgyár távlati rajza. 1835.

raktár, a gyár igazgató szállása négy szoba, konyha, egy magazin, s az enyvező konyha az ahoz szükséges edényekkel. A fedeleknek egy része itt is a papiros szárítására lévén elkészítve. — Ezen udvaron túl egy más udvar keríttetik, kő alépületekkel, melyeknek hossza összesen 48 öles [91,00 m], s használtatnak a szám vivőlegények, s más állandó munkások hellyeül, ebben van jelenleg a rongy osztályozó s tisztító szoba is. — A fent írtakon kívül negyed órányi távolságban van két kerekre s 32 törőre [kalapácsra] járó 12 öl [22,75 m] hosszú s 5 öl [9,48 m] széles pótló rongy törő [zúzó] malom [a 3.] sindel fedél alatt”.320

A lékai papírmalom 1751. évi tervrajza szerint 15,30 m gerincmagasságú, 12,10 X 21,10 m alapterületű, kb. 2200 légköbméteres emeletes épület volt, zsindelyes nyeregtetővel. A földszint és az emelet belmagas146