Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

I. Bevezetés

valamely általánosan elfogadott módszere. Ezért az ilyen témájú mű — így ez a könyv is -— utat keres, módszert próbál, következőleg hibás is lehet, minden jószándék ellenére.

A papíripar fejlődéstörténetében két kort kell megkülönböztetnünk: a kézzel készült merített papír, — vagyis a papírkészítés- és a géppel készült papír, —vagyis a papírgyártás korát. Jelen kötetünk a papírkészítéssel foglalkozik, vagyis a magyarországi papíripar történetének első szakaszával. Papírgyártásunk megindulásával azonban papírkészítésünk nem szűnt meg hirtelen. Együtt haladnak hatvan éven keresztül. Ez volt az átalakulás időszaka. Szükséges tehát, hogy ezzel az időszakkal is foglalkozzunk, természetesen már kevésbé részletesen.

Ami a módszert illeti, a forrásoké az első szó: a levéltári anyagé. A külföldihez hasonló papírtörténeti irodalmunk ugyanis 1955-ig nem volt. Ami azóta megjelent, három cikk kivételével, levéltári kutatások eredményeit közölte.2 Következőleg a hazai adatok forrása többségében levéltári anyag. A részletekre a jegyzetek adnak felvilágosítást, a kutatómunkánkról talán csak annyit mondhatunk, hogy tűt kerestünk a szénakazalban. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy a kötetben a szakemberek igényének kielégítése súlypontosabb, mint más köteteknél. Részint azért, mert a kötet tárgya: műszaktörténet is, részint pedig azért, mert ez az első hazai papírtörténet, tehát az ismertetendőkkel a hazai olvasó másutt nem igen gyarapíthatja ismeretét. A szakszerűbb ismertetést azonban más is indokolja. A kulturális és technikai művelődés nélkülözhetetlen eszköze a papír — ezért a papír készítésének története nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is bemutatja a technika és kultúra szoros kapcsolatát és egymásra hatását. E kölcsönhatás más iparnál, még a nyomdaiparnál sem ennyire világos. A papírtörténet megmutatja, hogyan válik a technikai vívmány a kultúra eredményévé, és ez az eredmény hogyan fejleszti tovább a technikát. Megmutatja milyen technikai feltételek kielégítésének köszönhető a kulturális eredmény, és megfordítva. A papír ipari termék, de hatásában elsősorban kulturális: a tudást, az ismeretet terjeszti.

Emellett azonban szükségesnek tartottuk, hogy a papírkészítés általános fejlődését és az adott helyi körülményeket felvázolva bemutassuk a papíriparunk sorsát befolyásoló tényezőket is, a papír felhasználásának körülményeit nemkülönben — áttekintést csak így adhatunk.

Kötelességünk, hogy köszönetét mondjunk mindazoknak, akik e mű létrejöttében segítettek. Levéltáros és történész kartársaknak, akiktől értékes részadatokat kaptunk, az Országos Levéltár vezetőségének, valamint a Papíripari Igazgatóságnak és a Papíripari Kutatóintézet-8