Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

3. Takács Pál: Dr. Györki József (1891–1957)

bróm-szám meghatározás analógiájára végzett brómfogyasztást tekintette jellemzőnek. A bróm azonban szénben nemcsak a — — PQ PP R—C = C—R + Br2 = R—C—C—R reakciónak megfelelően tud reagálni, hanem он о I II /\ /\ + Иг, V х/ I II он о + 2 HBr mechanizmus szerint is azért, mivel a kinon/hidrokinon rendszer oxidációs potenciálja alacsonyabb a Br2/2 Br~ rendszer oxidációs potenciáljánál. A jódfogyasztás tehát — legalább is Györki által alkalmazni javasolt formájában — nem egyedül a telítetlen kötések mennyiségét, hanem azok­nak az oxidálható poiifenolcsoportokkal együttes mennyiségét jelzi. Tekin­tetbe véve azonban, hogy barnaszeneknél, mint arra Györki előtt Rom- WALTER* és Szádeczky** már rámutatott, az öngyulladás kezdeti lép­csőjében a kinon/hidrokinon rendszer oxidációja igen jelentős szerepet játszik, a jódfogyasztás az oxidálhatóság jellemzésére a hibás hipotézis ellenére valóban alkalmazható vizsgálati paraméter, amit az a körülmény is alátámaszt, hogy újabban korszerűbb kiviteli formájában a német barna­szenek jellemzésére is alkalmazzák.*** 3.2.4. A száraz gázkéntelenítés alapfolyamatairól GYÖRKinek az elméleti kérdések iránti érdeklődése, mint már említet­tük, munkássága utolsó periódusában a gázkéntelenítéssel kapcsolatos tevékenységében is megmutatkozik: E területen Vájná SÁNDORral együtt kidolgozza a vasipari páclé vas-szulfát-tartalmából történő gáztisztító massza előállítási módszerét [68]. Technológiájukban a pácléből kristályo­sítással nyert szilárd vas-szulfátot kollerjáratban mészhidrát porral homo­genizálják, mikor is a 3 Ca(OH)2 + Fe2(S04)3 = 2 Ee(()H)3 + 3 CaSO, * L. c. (11) p. 54. ** SzádECZKY-Kardoss E.: A szenek öngyúlása és mállása kőzettani megvilágí­tásban. Bány. Koh. Lapok. 77, 249, 253 (1944). *** G. Schlungbaum, W. Fischer, L. Belau: Chemische Untersuchungen von Braunkohlen aus Vorkommen in der DDR. XV. Zur Kennzeichnung von Braunkohle- Lithotypen durch ihre Oxydierbarkeit. Bergbautechnik 17, 129—133 (1967). 93

Next

/
Thumbnails
Contents