Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
3. Takács Pál: Dr. Györki József (1891–1957)
organikus kén — COS, CS2 — lett. Gyökki ezért későbbi munkáiban [45. 46], valamint szabadalmi bejelentésében [73] azt javasolja, hogy frakcionált gázelszívást alkalmazzunk, de a C02 -j- H2S eltávolításánál ne törekedjünk mindenárán az éghető tartalom leszorítására, hanem ellenkezőleg, annyi éghető gázt vegyünk le (a C02 -f- H2S-dal együtt), hogy az fűtőgázként önmagában is hasznosítható legyen. A magyar lignitekre vonatkozóan Györki térfogatra számítva 40 : 60 arányú gázlevételt ajánl, mely esetben az egyes gáztípusokra vonatkozóan a 11. táblázatban közölt összetételt adja meg. Ezen összetétel szerint az 11. TÁBLÁZAT A frakcionált gázlevétel összehasonlítása a szokványos városi gázzal (A [45] hivatkozás 24—25. oldalai alapján) Barnaszénből Gázösszetétel, Lignitgáz Budapesti___________________________ tf% (átlag) városi gáz levett gáz ! városi gáz (fütőgáz) j (főzőgáz) CH4 21,0 17,6 20,0 21,0 C„H„ 2,0 1,7 2,0 2,0 H, 27,5 49,5 5,0 44,0 СО 16,0 12,6 11,0 19,0 02 1,0 — 1,0 Nj 4,0 15,3 7,0 3,0 H2S 1,5 I — 2,0 nyom CO„ 27,0 3,3 25,0 11,0 eredeti gáz fűzőértékének kb. 80%-a jut az ún. fűtőgáz-frakcióra. Ez a kisebb mennyisége és nagyobb koncentrációja miatt olcsón kénteleníthető gáz természetesen kéntelenítés és C02-csökkentés után részben vagy egészben még a főzőgázhoz is keverhető, és így ez a megoldás a gáztermelő apparátus szempontjából messzemenően rugalmasságot biztosít. Magát a lepárlást ellenáramú gáz, ill. szilárd anyag vezetésű kemencével gondolja megoldani, mely így nem nyújtana módot az organikus kén utólagos képződésére. A kemence célszerűen folyamatos működésű, de kisebb teljesítményigény esetén a szokásos szakaszos vertikális kamrakemencék is használhatók. Ez esetben a különböző időpontban töltött kamrák gázelvezetésének célszerű elkülönítésével kívánja a kétféle gázt elkülöníteni. Dr. Györki elgondolásai a városi gázgyártást illetően nem kerültek megvalósításra, de a kapcsolatosan kifejlődött* vita okot és alkalmat * Györki 1932. október 25-én tartott előadásához Schön Győző, Vida Jenő, dr. Freund Mihály, dr. Berényi Lajos, dr. Fonó Albert, dr. Wohl Gyula, Szigeth Gábor, Gálócsy Zsigmond, dr. Móry Béla, dr. Haidegger Ernő, Koller Károly, az 1935. október 30-i előadáshoz Glötzer József, Szigeth Gábor, Bernauer Zsigmond, Sűrű János, Heller László, Haskó Gábor, Wohl Gyula szólt hozzá. Az 1933. évi hozzászólások a [38] hivatkozás 29 — 69. oldalán kerültek leközlésre, az 1935. évi vita egészében a Technikai Kurír 1935. decemberi, ill. 1936. 84
