Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
2. Schlattner Jenő: Dr. Romwalter Alfréd (1890–1954)
1 nyerhető a kén. Száraz tisztítás esetében aktivált félkokszra is lehet gondolni, amikor szénkéneggyártást lehetne bevezetni. Egyben közli a félkoksz aktiválásának módját is. A bányászattal kapcsolatban ki kell egészítenem a felsorolást azoknak a készülékeknek a megemlítésével, melyeket egyrészt a bánya levegőjében megjelenő kis mennyiségű metán vagy szénpor kimutatására [85, 86], másrészt a bányalevegő oxigéntartalmának gyors meghatározására szerkesztett [37, 40]. Utolsó összefoglaló munkájának az „Ásványszén kémiá”-nak kézirata drv Takács Pál által átdolgozva került kiadásra [98]. Általános átfogó és sokoldalú munkásságát több szerző méltatta.* A munka változatosságát, annak pihentető hatását hasznosíthatja a tudományos munkával foglalkozó kutató, de általában a szellemi dolgozó is, még ha csak tudat alatt is. Voblij akadémikus a tudományos munka megszervezéséről írt könyvében megállapítja, hogy a szellemi munkával foglalkozók pihenését nem az időközönkénti tétlenség szolgálja. Ha a szellemi munkás munkájának egyik területén kifárad, átmegy egy az előbbitől erősen elütő másik területre, és ott dolgozik ugyancsak fokozott munkával. Marx KÁROLYt hozza fel példaképpen, aki 8 órai közgazdasági munkája után — differenciál egyenletek megoldása közben pihente ki fáradságát. A témák változatossága a szellemi munka területén ezek szerint — szükségszerűség. Ezt a jelenséget mindannyian megfigyelhettük, ha nem is tudtuk olyan szabatosan megfogalmazni, mint Voblij akadémikus. Sokrétű munkái erre vezették Romwalter professzort is. A kőszénbányászat terén minden a vegytannal érinthető kérdés érdekes volt számára, így szívesen szólt hozzá az erősen vízveszélyes dorogi bányák vegyi úton történő vízelzárásához, s így a víztelenítés kérdéséhez is, bár erről közleményei nem jelentek meg. 2.5. EMBERI JELLEMZÉSE Romwalter professzor munkásságának végéig kitartott a témái között nagymértékben művelt szénkémia mellett. Itt ki kell emelnünk azt a törekvését, hogy a felszabadulás után, az abban az időben kokszhiányban szenvedő országunk kokszellátásával foglalkozzék. Az idevágó kutatómunkában hathatós segítséget nyújtott azoknak a kutatóknak, akik ezt igényelték, és kiállt mellettük, bár meggyőződése volt, hogy nem szenvedélyes és gyakran elhibázott vitákra, hanem a kérdések gyakorlati megoldására és a gyorsan elérhető eredményeket elősegítő megbeszélésekre, ill. közlésekre van szükség. Valóban így is volt mindaddig, amíg a koksz és hőenergia kérdése a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével, majd az ország olaj- és földgáz vagyonának feltárásával kielégítő megoldást nem nyert. * Vendel, M.: Romwalter Alfréd emlékezete. Bányászati Lapok 9, 606 [1954]. Jakoby László: Romwalter Alfréd. Kohászati Lapok 9, 497 (1954). 73
