Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig

Kazántüzelő szerkezetek megvizsgálása címmel [149], és a Magyar Mérnök és Építész Egyletben 1902. március 22-én előadást tartott a kazánvizsgáló szövetkezetekről [150].

A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1902. november 29-i ülésén a „Hazai szeneink értékesítéséről” tartott előadást, amelyben kifejtette, hogy a hazai szenek háttérbe szorulását, egyéb okoktól eltekintve, az okozza, hogy szeneinket nem ismerjük eléggé [150]. Ezért olyan bizottság kiküldését javasolta, mely a legfontosabb szeneinkkel kazánokban, generátorokban és kályhákban rendszeres kísérleteket végez, ill. végeztet, az eredményeket egybegyűjti és elkészíti hazai szeneink monográfiáját. Pfeifer Ignác professzor az Egylet 1903. február 7-i ülésén már részletes javaslatot terjesztett elő [151], amely szerint:

1. megvizsgálandók szeneink kazántáplálás céljaira;

2. viselkedésükre és értékesítésükre generátorokban;

3. kályhafűtésre;

4. kémiai célokra.

Indítványozta egy állandó szénkísérleti állomás létesítését is, amely több mint 20 évvel később meg is valósult.*

A Polytechnikai Szemlében jelent meg munkája: Gyakorlati kísérletek tatai szénnel [152]. Több cikket közölt a Kazán és Gépújságban is. írt a brikettről [153], a magyar szenek és a budapesti gázkérdésről [154]. Egyik közleményének címe: Hogyan használjuk ki a tüzelőanyagot [155], a másiké Magyar kalciumkarbidgyár [156], a harmadiké Magyar szén [157].

A Chemische Industrieben a karbidgyártás magyarországi bevezetéséről is értekezett [158]. Eljárást dolgozott ki kátránymentes generátorgáz előállítására bitumendús barna- vagy kőszenekből [159].

Jelentős A világítógáz gyártása hazai szenekből 1905-ben megjelent munkája [160], amelyet 1913-ban a A magyar szenek és a budapesti gázkérdés című tanulmánya [161] követett. Értékes Pfeifer professzor 1913- ból származó tanulmánya is, amelynek címe: Szeneink kátránytermelés szempontjából.** Értekezett a Nyersolaj és generátorgáz címmel is [162]. A Természettudományi Társulat chemiai ásványtani szakosztályának 1910. június 14-i ülésén a Természeti erők felhasználása ipari célokra címen értekezik [163], s ugyanebben az évben jelenik meg könyve A földgázok és ipari jelentőségük Magyarországon címmel [164]. 1917-ben jelent meg tanulmánya a magyarországi ásványszenek tökéletesebb kihasználásáról [165].

A Kémiai Technológia Tanszéken készítette Pfeifer az Adatok könnyű aromás szénhidrogének pyrogenetikus előállításához című munkáját, amelyet Zechmeister LÁsznóval együtt jelentetett meg [166]. A szerzők a dolgozat bevezetőjéül ezeket írták: „Barnaszén- és olajgáz-kátrányaink, összetételükben és tulajdonságaikban, előállításukhoz képest nagy ingado* Györki J.: A Tüzelőszei'kísérleti Állomás első jelentéséhez. Chemische Rundschau für Mitteleuropa und den Balkan 4, 145 (1927.)

** LÁszbó Ernő: Az őskátrány gyáripara. Bp. 1924. 5. old.

36