Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig
A szénhelyzet alakulása azonban megkívánta, és az említett kísérletek is alátámasztották, hogy ha önmagában nem is, de keveró'szénként az Óbudai Gázgyárban is használjanak liász kőszenet. A Schön és Szigeth vezetése alatt 1936-ban lefolytatott kísérletek után, melyek legfontosabb adatait a 2. táblázatban közöljük, mégis a pécsi kőszénnél kedvezőbb kéntartalmú és jóval nagyobb gázhozamú nagymányoki kőszénre esett a választás, melyet kb. 15% arányban bekeverve ezután rendszeresen felhasználtak‘[211]. 2. TÁBLÁZAT Hazai szenekkel végzett gázgyártási üzemkísérletek adatai (Szigeth közlése alapján [211]) Szénféleség pécsi mosott Nagymányoki Szászyári apró ‘ nyers Kamra hőfok, °C 1103 [ 1067 1097 Szénvizsgálati adatok: Nedvesség, % 9,1 5,2 2,5 Hamu, % ; 16,0 13,3 18,5 Illő, % 19,0 30,7 20,3 C, % 64,7 66,5 68,0 H, % 3,9 4,5 4,0 S (éghető), % } 2,85 1,33 0,72 Fűtőérték, kcal/kg j 6142 6312 6273 Kokszhozam (száraz), % | 72,5 60,5 77,8 Gáz, Nm3/t szén | 236,7 293,8 302,5 Tisztított gáz összetétele: СО, tf% 1,6 4,5 2,4 CnHm, tf% 1,6 2,9 1,0 O,, tf% 0,2 0,1 0,1 СО, tf% , 4,9 11,2 11,4 CH4, tf% j 29,0 25,8 22,8 H,, tf% 59,2 52,5 57,9 Nj, tf% I 3,5 3,0 4,4 Gázégésmeleg, keal/Nm3 I 5119 5920 4552 Gázértékszám, koal/kg 1233 1475 1377 Nyersgáz H2S-tartalma, tf% 2,09 0,71 0,48 Fajsúly, kg/Nm3 0,333 0,447 0,375 A 40-es évek elején viszont a figyelem a kéntartalom szempontjából a pécsinél ugyancsak kedvezőbb komlói kőszén felé fordult, mivel ez időben e bányavidéken jelentős szénvagyont tártak fel, és lehetőség látszott az 14
