Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)

Értékes kutató munkáról tanúskodik a Hidrogénezés nagy nyomáson jód-katalizátor felhasználásával című tanulmánya is [21].

Dolgozatában 0,5% jódkatalizátor jelenlétében 100—100 atm kezdeti nyomás mellett és 450° C-nyi hőmérsékleten 200 — 200 g-nyi fenolt, p-krezolt, perzsiai, oroszországi, romániai és lengyelországi nyersolajokat, különböző előfordulású barnaszénkátrányokat (franciaországi, spanyolországi, magyarországi), kőszénkátrányt és egy eocénkorú barnaszenet hidrogénezett forgatható autoklávban. Valamennyi felsorolt nyersanyagot külön kísérletsorozatban jód adagolása nélkül is hidrogénezte.

A jód és a belőle képződött vas-jodid a barnaszenet kivéve valamennyi nyersanyagnál lényeges értékkel mozdította elő a hidrogénfelvételt. A p-krezol jobban hidrogéneződött, mint a fenol. Előbbi vegyület hidrogénezett termékei között nemcsak aromás szénhidrogének (benzol és toluol), hanem hidroaromás, esetleg nyílt szénláncú vegyületek is voltak. A jódkatalizátor a nyersolajoknak különösen a 300° C felett forró párlatát hidrogénezi erélyesen benzinekké; ugyanígy hat a barnaszén- és kőszénkátrányra is. Jód hatására a kőszénkátrány 300° C felett forró részének benzinszerű termékekké való hidrogéneződése ad feltűnően jó eredményt. Valamennyi kátrány fenolvegyületeinek mennyisége csökkent a jódkatalizátor hatására. Az eocén-korú szén hidrogénezését a jód mennyiségileg nem befolyásolta, de minőségileg annyiban, hogy hatására csökkent a fenolok mennyisége a hidrogénnel feltárt szén olajtermékében.

Foglalkozott Varga professzor a barnaszénkátrány szekunder benzin katalitikus hidrogénezésével [20] is, s ezzel éles előrelátással a hidrogénezést mint finomító technológiát is alkalmazta.

Kísérleteinél forgatható autoklávban 300—300 cm3 barnaszénkátrányból gőzfázisban való krakkolással előállított több mint 50% telítetlen és 3,8% kénvegyületet tartalmazó benzint Mo03-katalizátor jelenlétében 80 atm kezdeti nyomáson hidrogénezett. 380° C-on a kénvegyületeknek 36,7%-át, 400° C-on 70,2%-át, 420° C-on 98,5-át, 440° C-on pedig

99,6%-át sikerült eltávolítani. A telítetlen vegyületek túlnyomórészt alifás és csak kis mennyiségben aromás, ill. hidroaromás vegyületekké telítődtek. 440° C-on 1 kg krakkbenzin 443 liter hidrogént fogyasztott; az ezen a hőmérsékleten hidrogénezett termék 0,02% ként, 1,5% telítetlen vegyületet tartalmazott. Fajsúlya, mint várható volt, a nyersanyagénál kisebb lett, 100° C alatt forró párlata pedig megnagyobbodott; a 440° C-on hidrogénezett benzin rézcsészében bepárolva ,,gum”-öt nem adott. A finomító hidrogénezés 420° C-on 92,3, 440° C-on 88,3 tf%-os hasznosítással ment végbe.

Fontos kutatásokról számolt be a Kén- és szelén-hidrogén hatása naftalin, metakrezol és kátrányolaj hidrogénezésére címmel 1936-ban Makray iMRÉvel együtt a Brennstoff-Chemie-ben [38] megjelent munkájában.

Naftalin, metakrezol, magyar kátrányolajok és egyik orosz nyersolaj desztillációs maradékának hidrogénezését vizsgálták molibdénsav-katalizátor adagolásával ugyanolyan mennyiségű kén és szelén, ill. kén- és szelénhidrogén jelenlétében. A kísérletek megmutatták, hogy a kén, ill. kénhidrogén mindegyik nyersanyag hidrogénezését elősegíti, a szelén-hidrogén azonban ezzel szemben szelektív hatású, s a naftalin hidrogénezését jobban elősegíti, mint a kén-hidrogén. Ezzel ellentétben a metakrezol és a kátrány -119