Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig

1. A SZÉNKÉMIA FEJLŐDÉSE HAZÁNKBAN A FELSZABADULÁSIG

Hazánkban hosszú időn keresztül a szén és széntermékek voltak mind az energiatermelés, mind a szerves vegyipar legfontosabb alapanyagai. Az energiahordozók azonban világszerte állandó éles versenyben vannak egymással. Erős harcot vív a szén mint energiahordozó ellen a kőolaj és a földgáz, egyes országokban a vízienergia, újabban az atomenergia. Amíg ez a versengés az Egyesült Államokban a század elejéig, Európában a század közepéig nem veszélyeztette a szén elsőbbségét, ma már — néhány speciális helyzetű ország kivételével — az arány a szénhidrogének javára tolódott el, sőt a szénhidrogének a szerves vegyipar terén is megdöntötték a szén régebbi monopolhelyzetét.

Ezt azért említjük meg, mert ma a kőolaj- és földgáztermelés és -felhasználás fokozódása nálunk is nagymértékben befolyásolja a széntermelés és szénfeldolgozás fejlődését.

Az energia- és vegyi alapanyagigény hihetetlen mérvű fejlődése miatt azonban — mint azt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió példája mutatja —■ az atomenergia fokozódó felhasználása ellenére is az igények kielégítése a széntermelés fokozása nélkül nem képzelhető el. Noha a nagy mélységekben rejlő kőolaj- és földgázkincset — a kőszénkincshez hasonlóan — világszerte még korántsem tárták fel teljes mértékben, mégis a kőszénvagyon aránytalanul nagyobb mennyisége egyre fontosabb szerepet fog juttatni a kőszénnek, főleg arra az időre, amikor a felfelé ívelő kőolaj- és földgáztermelés további fejlődése világszerte alábbhagy majd.

Jelenlegi jelentőségét sem szabad lebecsülni azonban a szénnek, hiszen abszolút értékben hazánk legnagyobb bányászati iparágát képviseli. Mind jelen feladataink megoldásánál, mind jövőre való felkészülésünknél nem haszontalan a múlt eredményeire támaszkodni, és az eddigi fejlődés göröngyös útjával megismerkedni. E célt szolgáló szerény monográfiánk első fejezetében áttekintést kívánunk adni egyrészt a szénfeldolgozó ipar hazai kialakulásáról, másrészt arról a kutatómunkáról, melyet a szénbányászat és szénfeldolgozás anyagismereti, valamint technológiai problémáival kapcsolatban kutatóink a felszabadulásig végeztek.

1.1. A SZÉNFELDOLGOZÓ IPAR KIALAKULÁSA HAZÁNKBAN

Hazánkban a kőszénbányászat és a szénfeldolgozás első kezdeményezése a közép-európai hasonló kezdeményezések időszakára esik. 1759-ben indult meg a magyar kőszén jövesztése a Sopron melletti Brennbergen,

9