Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Hullámhosszak

■i szik, hogy a televízióadókat a közép- vagy a rövid­­hullámú tartományban helyezzék el. Ezért a televízió­­csatornák csak az ultrarövidhullámú tartományban je­lölhetők ki, melynek szélessége az 1 és a 10 méteres hullámhossz között 270 megahertz, azaz 270 000 kilo­hertz. A televízión kívül természetesen számos más adás is működik ultrarövid hullámon, például az ultrarö­­vidhullámú rádió, a rendőrrádió, a légiközlekedési rádiószolgálat, a szállítási és közlekedési rádiószolgá­lat stb. Ezért a beosztást úgy kellett összeegyeztetni, hogy a televízióadóknak meghatározott frekvencia­tartományok jussanak. Közép-Európában 11 televízió-csatornát állapítottak meg. Ezek 41 és 68, valamint 174 és 223 MHz között helyezkednek el. Minden egyes csatorna 7 MHz (7000 kHz) széles. Ebben közvetítik a képjeleken kívül a hangjeleket is, melyek nélkül csak némafilmet lát­nánk televízió-készülékünkön. Ha a televízióadók hálózata sűrűsödni fog, ezek a csatornák nem elégítik ki többé a szükségletet. Ezért máris két újabb hullámtartományt jelöltek ki a televí­zió számára. Ezek a deciméteres hullámtartományban helyezkednek el, olyan hullámhosszokon, amelyeket ma főleg a radartechnika és a mikrohullámú láncok használnak. A „deciméter televízió” számára előirányzott frek­venciasávok 470-től 585 MHz-ig, illetve 610-től 960 MHz-ig terjednek. A kutatóintézetekben és ipari üze­mekben már most folyik a jövendőbeli deciméteres televízióberendezések és készülékek kipróbálása. V­V-39

Next

/
Thumbnails
Contents