Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)
Sorok, képpontok, fűrészfogak
A másodpercenként továbbítandó képpontok száma is lényeges adat. Minden egyes képet függőleges irányban 625 sorra bontunk. Tegyük fel, hogy a képelemek vízszintes irányban — bár a valóságban egymásba olvadnak — ugyanolyan szélesek, mint a sorok, ez esetben egy négyzet alakú kép 625X625 képelemből áll. A képek azonban nem négyzet, hanem téglalap alakúak. Szélességük úgy aránylik a magasságukhoz, mint 4 a 3-hoz. Ezért a négyzet alakú kép képelemeinek számát még meg kell szoroznunk 'Vadai. 625-ször 625 szorozva Ya-clal, ez 520 000 képelem. Következésképpen minden egyes televíziókép kereken félmillió képelemből áll össze. Kétségtelenül figyelemre méltó különbség első kísérleteink 64 képeleméhez viszonyítva. Ez azonban még mindig nem elég: minden másodpercben 25 ilyen képet kell közvetíteni. Ez azt jelenti, hogy minden másodpercben 520 000-szer 25, azaz 13 millió képelemet kell az adóból a vevőbe továbbítani. Hogy szemléletessé tegyük a számot, megemlítjük, hogy körülbelül ennyi betű van 4000—5000 nyomtatott könyvoldalon! A képváltakozás adatát is még egyszer meg kell vizsgálnunk. Bár azt mondottuk, hogy másodpercenként 25 teljes képet kell közvetíteni, és ez így is van, könnyen előfordulhat, hogy a prospektusokban „másodpercenként 50 félkép”-ről vagy „a másodpercenkénti 50 kép rácsváltás”-ról (,,raszterváltás”-ról) olvasunk. Ez a látszólagos ellentmondás egy olyan körülményből fakad, amit az eddigi tárgyalás során csak mellékesen érintettünk: a másodpercenkénti 24 kép a moziban, illetve a másodpercenkénti 25 kép a televízióban még mindig nem küszöböli ki a zavaró vibrálást. Már említettük, hogy ezt egy műfogással enyhítik. De minek itt tulajdonképpen valamilyen különleges műfogás? Nem lenne sokkal egyszerűbb, ha a filmnél és a televíziónál is olyan gyorsan váltakoznának 31
