Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Nipkov utat mutat

zása nem járt sikerrel. A technikai fejlődés még nem érte el a kellő fokot; mivel a rádiócsöveket még nem fedezték fel; főleg arra nem volt lehetőség, hogy a televíziónál fellépő gyenge áramokat és feszültsége­ket felerősítsék. De Nipkov még megérte, hogy fel­fedezését hasznosították a televízióadásban. Az 1935- ben felavatott első német televízióadó állomást róla nevezték el. A Nipkov-féle képfelbontó korong elve igen egy­szerű, és a „Nipkov-adó” működési módjának meg­értése nem okoz semmiféle nehézséget. A továbbítandó képet, jelen esetben egy egyszerű négyzetet ábrázoló diapozitívot, mesterséges fényfor­rással világítjuk meg. A diapozitív előtt fotocellát he­lyezünk el. A diapozitív és a fotocella között forog a villany­­motorral hajtott Nipkov-tárcsa. Ez egy kerek fém­lemez, amelybe körös-körül csigavonal mentén lyu­kakat fúrtak (a mi ábránkon 12 lyuk van). Minden egyes lyuk saját átmérőjének megfelelő távolsággal beljebb van a középpont irányában, mint a szom­szédja. Az első lyuk felső szélétől az utolsó (a mi pél-Nipkov-tárcsa az adóban és a vevőben 12

Next

/
Thumbnails
Contents