Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)
Nobel-díjas magyarok - Békésy György
parányi nyomást a folyadék több mint húszszorosán nagyobb nyomássá növeli, akár egy hidraulikus prés. Hogy elképzeljük, milyen hallatlanul finom mozgásokról van itt szó, összehasonlításul az 1000 Hz frekvenciájú erős hang hatására a kengyel hallócsontocska mindössze 0,000 000 3 millimétert mozdul el. Békésynek sikerült igen precíz technikával behatolnia a csigába és közvetlen módon tanulmányozni működését. Megfigyelte, hogy a csigát megtöltő sűrű folyadékban rezgés hatására nemcsak longitudinális hullámok, hanem örvények is keletkeznek, és minél magasabb a hang, annál közelebb van az örvény a csiga kezdetéhez. Az alaphártya kimozdulásaira az érzéksejtek csillószálai elhajlanak, ami bioáramok keltését eredményezi. Fontos volt Békésynek az a felismerése is, hogy az alaphártyán a hanghatásnak csupán a durva érzékelése történik, miközben más érzékszerveink működéséhez hasonlóan az ún. oldalirányú gátló hatás - az ingerek közt mintegy válogatva a zörejeket és egyéb zavaró hatásokat elnyomva - csak a lényeges hangingerületeket juttatja további feldolgozásra az agyba. A hangmagasságok szűrésének és osztályozásának végső munkálatai már a „hangstúdió számítógéptermében”, az agy idegrendszerében történnek. Békésy György egészen új kísérleti módszereket ötlött ki és alkalmazott kutatásai során. A dobhártyára apró tükröket ragasztott és a róluk visszaverődő fényt felnagyítva vizsgálta a hanghatás magassága és erőssége által kiváltott rezgéseket. Fogorvosi fúróval végzett boncolás közben a belső fület áramló vízben vizsgálta 57
