Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Nobel-díjas magyarok - Szent-Györgyi Albert

szettudományi Akadémiát hív életre. Elnökéül azt a Bay Zoltánt választják, aki később követi őt az Amerikai Egyesült Államokba és elévülhetetlen érdemeket szerez a fizika területén. Tagjai sorában ott volt Wigner Jenő (Nobel-díjas fizikus), Neumann János (a számítógép atyja), Riesz Frigyes (világhírű matematikus), Hevesy György (kémiai Nobel-díjas) és még sokan mások. Végül is a kormány a két akadémiát összevonta és bár Szent-Györgyit kérték fel az elnöki poszt elfoglalására, ő maga helyett Kodály Zoltánt javasolta.

Rákosi színrelépését követően a kommunisták fokozódó agresszivitással és egyre leplezetlenebbül kezdtek fellépni az ideológiájukkal nem szimpatizálókkal szemben. Szent-Györgyi 1947-ben éppen a svájci Alpokban tölt néhány hetet, amikor értesül arról, hogy jó barátját, Zilahy Lajos írót otthon letartóztatták. Úgy dönt, hogy nem tér vissza Magyarországra, hanem letelepedik az Egyesült Államokban és ott folytatja tovább kutatásait. Példáját nemsokára számosán követték a tudományos és művészvilág kimagasló személyiségei közül.

Először a National Institute of Health tudományos munkatársa, nem sokkal később azonban létrehozzák számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részleget, ahol a még Szegeden elkezdett kutatásait folytathatta.

Tudósi tekintélyét is latba veti, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emeli fel szavát, igen keményen bírálva az amerikai kományt. Az őrült tnajom címmel ki-43