Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Szilárd Leó

ta a tiltakozó petíciót, bizonyítékául annak, hogy a tudó­sok zöme ellenezte az atomfegyverek bevetését. Szilárd és Fermi 1955. május 17-én megkapták az atomreaktor szabadalmát, amelyet tőlük az amerikai kor­mány jelképes egy dollárért vásárolt meg. A háború után hátat fordít az atomfizikának és biológi­ai, valamint biofizikai kérdésekkel kezd el foglalkozni. Rendkívüli tehetségét bizonyítja, hogy ezen a téren is je­lentős eredményeket ért el és a molekuláris biológia egyik megalapozójának tekintik. Kifejlesztette a che­­mosztrítnak keresztelt berendezést, amely változatlan kö­rülményeket biztosít egy folyamatosan szaporodó bakté­riumpopuláció fenntartására úgy, hogy az egy térfogat­­egységre jutó baktériumok száma időben változatlan ma­rad. Ezáltal lehetővé vált a mutációk számának regisztrá­lása különböző szaporodási gyorsaságok mellett. Ezen kí­vül foglalkozott az öregedés folyamatával és az emléke­zet funkciójával is. Mikor szervezetét megtámadta a rák, saját maga számítja ki a sugárzási dózis értékeit, és ki­gyógyítja magát a betegségből. Ideje java részét a politikának szenteli. Felismerve a tu­dósok felelősségét a civilizáció fennmaradásáért, energi­ái jelentős hányadát a nukleáris fegyverkezés megakadá­lyozására fordítja. Ennek érdekében még Hruscsovval is tárgyal. A Delfinek hangja című szellemes sci-fi novellá­ja a földi élet elpusztíthatóságának témájára épül. 1958- ban megkapja az Einstein-díjat, egy év múlva Az atom békés felhasználásáért díjat. 1961-ben a Nemzeti Adakó­­mia (National Academy) tagjai sorába választotta. 129

Next

/
Thumbnails
Contents