Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Eötvös Loránd

nyes karriert futott be. A magyar kutatók a Föld legtávolabbi részeit is bejárták vele: 1930-ban megtalálták a texasi olajat, majd dolgoztak vele a venezuelai olajmezőkön, végül pedig az iraki és iráni olajat tartalmazó rétegek feltárásában végeztek eredményes méréseket. Eleinte valamennyi torziós ingát Magyarországon készítették, később külföldön is kezdték gyártani. Eötvös ugyanis szándékosan nem szabadalmaztatta műszerét, mondván, hogy az tudományos eszköz és felajánlotta, hogy az emberiség szabadon használja.

Eötvös Loránd nevéhez további igen fontos természeti törvények felismerése is fűződik. A róla elnevezett ún. Eötvös-törvény azt fogalmazza meg, hogy a folyadékok felületi feszültsége miként csökken a hőmérséklettel. Az Eötvös-effektus pedig a kelet-nyugati irányba mozgó testeknek a Föld forgása következtében fellépő súlyváltozásainak mértékét adja meg.

Eötvös Lorándot minden szerénysége mellett fűtötte az egészséges becsvágy, saját szavaival: „Kecsegtettek azok a babérok, melyek e pálya mentén elég magassan teremnek ahhoz, hogy csak az igazán erős szakíthassa le... ” A tudomány azon útjain, amelyen elvonult, bőven szakíthatott a babérkoszorúkból, és bár háromszor is felterjesztették a Nobel-díjra, mégsem neki ítélték oda. Sic transit gloria mundi!

Nevét a Magyar Tudományegyetem, a Fizikai Társulat és a Geofizikai Intézet, valamint a Holdon a D 37° K 134° koordinátájú kráter őrzi. Budapesten hunyt el 1919. április 8-án.

112