Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - A marslakók inváziója avagy a magyar jelenség

megjelentek az idegen akcentussal beszélő, de meghök­kentően eredeti gondolkodású, ugyanakkor igen alapos tu­dású szakemberek. A fejezetünk címében szereplő „marsla­kók inváziója” szállóige is ezekben az években teijedt el a magyarokról. Sőt az első atomreaktor beindításában köz­reműködő Wigner, Teller, Szilárd és részben Neumann né­gyesfogatot chicagói magyar maffiának titulálták. Enrico Fermi, Nobel-díjas atomfizikus nyilatkozta egyszer: „Min­den magy ar, akivel csak találkoztam, eredeti volt vagy ször­nyen eredeti. ” Fenti tudósaink közül Szilárd Leó Roosevelt elnöknek, Kármán Tódor Trumannak, Neumann János Eisenhowemek, Neumann János leánya, Neumann Marina Nixonnak, Kemény János Cartemek, Teller Ede pedig Reagannak volt tudományos tanácsadója. Teller Ede el­mondása szerint, a koreai háború idején Neumann stratégiai szimulációjának alapján döntöttek úgy, hogy az Egyesült Államok csapatai nem támadják meg Kínát. Ezen döntés fontosságát azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoz­ni. Egy alkalommal, amikor Tehernek azt mondták, hogy ez a sok lángelme talán nem is Magyarországról jött, hanem valóban a Marsról, Teher zavart arcot vágott: „Hát Kármán Tódornak mégis eljárt a szája!” A világháború után és különösen 1956-ban jött az újabb emigráns hullám, melyből Szent-Györgyi Albert, Békésy György, Harsányi János, Oláh György öregbítik Nobel­­díjaikkal a magyarok hírnevét. Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor tették fel a kérdést itthon és külföldön egyaránt: vajon mi lehet a ma­gyarázata, hogy a magyarság annyi tehetséget adott a vi-101

Next

/
Thumbnails
Contents