Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

1848 tavaszán a magyar forradalom az áprilisi törvényekben megújítja a reformkori harcok ismételt követelését: a nemzeti jelvények legyenek az állami szimbólumok. A XXI. törvénycikk kimondja: »A nemzeti szín és az ország czímere ősi jogaiba vissza állíttatik.« A törvénycikk egy másik bekezdése szerint: ».. .megállapíttatik: hogy minden középületnél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassák. - Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és czímere mellett saját színeiket és czímerüket is használhassák.« A törvény nem részletezi a címer rajzát, az újonnan születő intézmények pecsétjükön a koronás kiscímert használják.

A címer története szempontjából fontos esemény a korábban közvetlen császári irányítás alatt álló Erdély egyesülése az anyaországgal. Az unió Erdéllyel a forradalom követelései között is szerepelt, és ennek törvénybe iktatásával a közép- vagy nagycímer elemei közé visszakerül e terület szimbóluma. A márciusi eseményeket követően megalkotják az új nagycímert is: a koronás kiscímert gyűrű alakban veszik körül a különböző területek jelképei. Xyomlátványokon - például a Länderer által kiadott képviselőházi napló címlapján - bukkan fel egy olyan változat, ahol az igénycímereket osztott pajzson egyesítették. Kossuth pénzügyminisztériuma készíti el azt a középeimért, amelyen csak ténylegesen az országhoz tartozó területek jelképei szerepelnek.

1848 nyarán a forradalmat a Habsburgok katonai ereje fenyegeti. A fiatal köztársaságpártiak cikkekben sürgetik az elszakadást a koronától, a királyi jelvény eltörlését a nemzeti címerből. A nem hivatalos címerhasználatban december elején következik be ez a változás. December 2-án Olmützben Ferdinánd (1835-1848) lemond a trónról Ferenc József (1848-1916) javára. Az új uralkodó, minthogy nem tesz koronázási esküt, figyelmen kívül hagyhatja az áprilisi törvényeket, és rögtön fel is lép a függetlenségi törekvésekkel szemben. A nagy felháborodás hatására a radikális Március Tizenötödike című újság a következőképpen fosztja meg a címert királyi jellegétől. A lap rendszeresen közli a Xemzeti Színház műsorhirdetményeit, fejlécükön a magyar címerrel. December másodikén még eredeti helyzetben, a pajzs fölött középen szerepel a korona, de negyedikén már a pajzs egyik sarkán, félrebil-