Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)
forrásai. E korai előfordulások a hétszer vagy kilencszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. A fonna valószínűleg spanyolföldről származik - Imre ugyanis Aragóniái Konstanciát vette feleségül -, az ottani címerhagyományok befolyásolják a magyar király pecsétjeit. Az átvételben természetesen szerepe lehet annak, hogy az oroszlán a királyi hatalom elterjedt jelképe. Más elképzelés szerint már az Árpádok ősi címerállatként használták. Mindezek a tényezők együtt is hathatnak a korai címerképek oroszlánábrázolásaiban. A vágásos címer első színes ábrázolása, az 1320-as évekből származó zürichi címertekercs képén látható, a vörösfehér vágásos pajzsot egy furcsa, sehol másutt nem szereplő sisakdísz egészíti ki. A címer a 13. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. % Az Arpád-ház kihalása (1301) után bekövetkező dinasztiaváltás, az új típusú hatalmi szervezet kialakulása a címert sem hagyja érintetlenül. A király címere és az ország címere a 14. században kezd önálló, egymástól független tartalmat kapni. Korábban a király urasága - középkori formában uruszága, vagyis országa - az uralkodó által birtokolt terület. Ennek jelképe nem is lehet más, csak a király személyes vagy családi címere. III. András (1290-1301) halála után ez a közvetlen kapcsolat megszakad, mivel a király már nem az ország döntő többségének birtokosa. Az utolsó Árpád-házi király halála után a trónra igényt tartók a kettőskeresztet használják pecsétjükön. így példáid Vencel (1301-1305) ezt véseti viaszpecsétjére, ezzel is hangsúlyozza igényét az országra. A trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert (1307-1342) és Nagy Lajos (1342-1382) uralkodása döntő időszak a magyar címer fejlődése szempontjából. Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel. A vágások helye ekkor még nem rögzül, előfordulnak a címer jobb és bal oldalán is. Az Anjouk a vágásos címer használatával utalnak arra, hogy leányágon az Árpádok rokonai. Pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettőskeresztet vésik. E jelképek újraértelmezése az 1370-80-as évekre tehető, nyomon követhetjük ezt a Képes Krónika ábrázolásain is. Az egyik legszebb képen az Anjouk történetében sorsdöntő rozgonyi csatát örökíti
