Kubinszky Mihály: Adolf Loos - Architektúra (Budapest, 1967)

kitett oldalon csak kisebb falnyílásokat alkalmaz, míg a tengeri kilátást keleti terasz nyújtja. Az egyetlen olaszos motívum a terasz pergolája. Ennek az épületnek a terve is — több másikkal együtt — szerepelt a Salon d’Automne kiállításán.

1924-ben tervezi a párizsi Champs-Elysées-re szállodáját. Sem ez, sem a Boulevard des Italiens-re szánt irodaház, melyben mozi is helyet kapott volna, nem valósult meg. A tervek ennek megfelelően nem is teljesen kicsiszoltak. A Tientsin részére tervezett kiállítási épület azonban már az ötlet rögzítése formájában is nagyvonalú, modern megoldást mutat (1925).

Párizsban az Avenue Junot-on barátja, Tristan Tzara részére, 1926-ban, ismét igen eredeti és érdekes megoldású lakóházat tervez. A lejtős terepen álló tömb ismét bizonyítja Loos tehetségét különleges problémák sikeres megoldásánál. A földszinten a bejáraton kívül garázs és tüzelőhelyiség, az első emeleten egy bérlakás, a másodikon az előcsarnok helyezkedik el; csak a harmadikon vannak a lakóhelyiségek, s végül a negyediken a hálóhelyiségek. A konvencionális megoldás a kerti feljáró lett volna, de Loos az egész feljáratot a házba helyezte. A homlokzati megoldás híven tükrözi a ház szintenkénti funkcióit, egyben a 18 m magas, családi háznál szokatlan méretű tömböt homlokzatképzés tekintetében is sikeresen tagolja. (27 28. kép.) A Josephine Baker részére 1928-ban tervezett párizsi lakóház sajnos nem épült meg, ez lett volna Loos lakóházai közül a legnagyobb luxussal kialakított épület. A terv sok eredeti ötletet tartalmaz; az emeleten elrendezett úszómedence, a kör alaprajzú kávézószoba stb.

A 20-as évek végén Loos három jelentős családi lakóházépítésével bizonyította be, hogy a modern építészet fejlődésével mennyire lépést tart, s a belső térkialakításra vonatkozó tehetségét és készségét mennyire képes az új építészeti törekvésekkel összehangolni. Az egyik Bécsben, a másik az alsó-ausztriai Schneeberg tövében, a harmadik Prágában épült.

A bécsi Moller-ház (1928) belső elrendezését illetően szervesen illeszkedik a korábbi lakóházak sorozatába. A lakás magja itt is az előcsarnok —étkező —zeneszóba együttese. A zeneszóba belmagassága 3,20 m, az étkezőé mindössze 2,50 m. A mennyezetmagasság azonos, a különbség a padlószintben jelentkezik. A két térrész közötti 70 cm-es különbség révén az étkezőből a zeneszobába kellemes lepiIlantás adódik. A mellvéd faburkolatából kicsapható lépcső biztosít szükség esetén a két helyiségrész között közvetlen összeköttetést. Emberi tragédia rajzolódik ki Loos törekvése mögött, hogy a zeneszobák részére a legjobb hallási viszonyokat biztosítsa: a gyermekkora óta mind süketebb, beteg ember sokat foglalkozik az épületakusztika problémáival. A Moller-ház egyébként — teraszaival — a kerti homlokzaton tetszetős képet nyújt. Az utcai homlokzaton, a korábbi művekkel szemben, feltűnőek a tisztuló arányok. (30 — 32. kép.)

A payerbachi Khuner-nyaraló a Schneeberg tövében a Semmering csodálatos táji szépségébe illik. A fenyvesek között, szép kilátást biztosító területen felépített ház nyeregtetős, s rövidebb homlokoldalával a völgybe pillant. A kő- és faarchitektúra határozottan osztrák jellegű, a kozmopolita építész itt élete végén épp úgy illeszkedett formailag saját hazájának jellegéhez, mint korábban a Lídóra tervezett háznál és Tristan Tzara épületénél. Mintegy az utolsó alkotásokban bekövetkezett megnyugvás olvasható le erről az épületről. A belső kialakítás eltér a városi lakásokétól, a galériával körülfogott nagy előcsarnok széles, különleges térarányai biztosítják a vidéki jelleget. A csarnokból nyíló fülkéket, a ház hasz-