Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
Meg kell emlékeznünk a MSSM által sújtóléges bányákban alkalmazott első villamosmotor típusról, amelynek korabeli képét bemutatjuk. A sújtólégveszélyes bányákban bekövetkezett néhány súlyos robbanás arra késztette az egyes országok bányahatóságait, hogy sújtóléges bányáikra különleges törvényeket és biztonsági előírásokat hozzanak. így Anglia 1902-ben, Németország 1903-ban, Belgium pedig már 1895-ben megalkotta a szükséges előírásokat. Sújtólégbiztos motoroknál és berendezéseknél alapvető feladat a motor belsejében keletkező robbanás kifelé terjedésének megakadályozása. Eleinte a bányalámpáknál bevált Davy-féle sodronybetéttel kísérleteztek, ez azonban nem vezetett eredményre. Az első megbízható védelmet az ún. lemezbetétes megoldás nyújtotta. Az egymástól' 2 mm távolságban levő acéllemezekből álló „betét” jó oltási tulajdonságát az magyarázza, hogy a lemezek között kifúvott gázok annyira lehűlnek, hogy a külső bányaléget nem képesek meggyújtani. A mai korszerű sújtólég- és robbanásbiztos motorok szerkezetileg lényegesen egyszerűbbek az ismertetett kéz deti kivitelnél; a védelmet a motor nyomásálló tokozású belső tere és a külső tér közötti rések méretének meghatározott értéke biztosítja. A nagy beruházások mellett meg kell emlékeznünk a szénbányászatban ugyancsak a századforduló idején kifej-68 Lemezbetétes sújtólégbiztos motor elvi felépítése Lemezbetétes szerkezetű tokozott sújtólégbiztos motor 1910-ből
