Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
60 LE-s forgóáramú motorral hajtott süveg centrifuga akkumulátoros áramfejlesztőtelepet rendezett be és ugyanezen idő alatt készítette el több sörgyár, a pozsonyi kábelgyár és dinamitgyár, valamint több cukorgyár villamosberendezését. Hazai vonatkozásban különös jelentősége éppen a cukoriparnak volt, amely jelentős számú villamosmotort alkalmazott már a századforduló idején is. így pl. villamosmotorral történt a cukorrépának a répamosóba, onnét a répaszeletelőbe való szállítása, a feldarabolt répa továbbítása, a különböző szörp- és vízszivattyúk, szénsav- és légszivattyúk hajtása. Villamosmotor hajtotta a cukorfinomítás egyik leglényegesebb gépét, a centrifugát is. A nyers cukor tisztítására és a kristálycukor kiválasztására szolgáló centrifugamotor különleges üzemi követelmények között üzemel; lassan fut fel, rövid ideig teljes fordulatszámmal jár és percenként többször megáll és újra indul. A villamosmotor jó üzemi tulajdonságainál, aránylag egyszerű fordulatszámszabályozásánál fogva erre az üzemre kiválóan alkalmas. A különhajtás rendkívüli előnye a cukoripari centrifugáknál különö sen szembetűnő volt, ahol ugyanezen időben még csoporthajtású megoldások is üzemben voltak. A centrifugamotorok a helyi adottságoknak megfelelően hol függőleges, hol vízszintes tengelyűek, így a körülményeknek megfelelően vagy szíjhajtás, vagy közvetlen hajtás választható. A mai centrifugák már kivétel nélkül közvetlen hajtásúak. Meg kell jegyeznünk, hogy a villamosmotoroknak a cukoriparban való felhasználása ebben az időben komoly erőpróbát is jelentett, mert a csaknem kizárólag nyitott kivitelben gyártott motorok számára ez a nedves, időszakos üzem az egyik legkedvezőtlenebb igénybevételt jelentette. A cukorgyárakhoz hasonlóan megtaláljuk a villamosmotort a malomiparban is, de az egyedi villamoshajtás előnyei szembetűnően mégis a szövő- és fonógépek, nyomdagépek és papíripari gépek területén jelentkeztek. A csoporthajtásnál (transzmisszió) ugyanis a közlőművet és a hajtómotort a rákapcsolt összes munkagép erőszükségletének megfelelően kell méretezni, ezért a berendezés egy-két munkagép kiesése, vagy időszakos üzeme esetén már igen gazdaságtalanná válik. Ezzel szemben közvetlen hajtásnál a motort bármely pillanatban le, illetve kikapcsolhatjuk, tehát jelentős energiát takaríthatunk meg. Különösen hátrányos volt a csoporthajtás a nyomdai gépeknél a sajtóknál szükséges fordulatszámszabályozás miatt, ami transzmisszióval már eleve igen körülményes. Másrészt a sok szíj, csapágy és szíjtárcsa miatt a műhely nehezen áttekinthető, világítása az árnyékhatások miatt rossz. A gyakorlat bebizonyította, hogy az egyenkénti hajtásnál szükségessé váló befektetési költség bőségesen meghozza kamatát részben a fenntartási költség csökkenése, részben pedig a rendszer nyújtotta előnyök által. 40 LE-s motorral hajtott hengermalom
