Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
BÁNYA-, KOHÓ- ÉS EGYÉB NAGYIPARI VILLAMOS GÉPBERENDEZÉSEK II g ner rendszerű hajtások 1. A diósgyőri hengersorhajtó berendezés A MSSM egyik legnagyobb jelentőségű erősáramú létesítménye a Diósgyőri állami vasművek részére szállított 12 000 Le max. teljesítményű reverzáló hengermű, Ilgner rendszerű szabályozással. Az Ilgner-rendszerű hajtás lényege abban áll, hogy a gyakori terhelési csúcsokat a hajtás főmotorát tápláló motordinamóval kapcsolt lendkerékben fölhalmozott elevenerő fedezi. 1907—1908-ban alkalmazták először hengersorhajtásra az Ilgner-rendszert. A diósgyőri hengerlő berendezés reverzáló hajtómotora 1000 V, max. 10 000 A, tehát 12 000 lóerő kifejtésére alkalmas, percenkénti fordulatszáma 80—150 között szabályozható; percenként 24 reverzálásra alkalmas, naponta 4000 6000 reverzálást végez. A motor vasúti síneket, 400 mm-es kettős tartókat és egyéb profilvasakat hengerel 3 t-s ingotokból kiindulva ; összsúlya 139 t. A motort tápláló Ilgner-csoport egy 1800 Le állandó teljesítményű 3 fázisú csúszógyűrűs forgórészű hajtómotorból, két vele kapcsolt egyenáramú dinamóból és két lendítőkerékből áll. A sorbakapcsolt dinamók max. 2 x 550 V-ra gerjeszthetők, a gépcsoport fordulatszáma 375/340 percenként. A berendezést a következő ábrákon mutatjuk be. Az Ilgner-csoport lendítőkerekeinek átmérője 4400 mm, súlyuk egyenként 36 t. A gépcsoport 3 fázisú főmotora szlipszabályozású, a hálózat terheléslökések elleni védelme céljából. (A szlipszabályozó a főmotor forgórészkörébe ellenállást iktat be, ha a terhelőáram értéke túllépi a megengedett határt, így a terhelési csúcsokat a lendítőkerék veheti át.) Akkoriban a kontinensen alig több, mint 20 ilyen hengersorhajtás volt üzemben és a diósgyőri berendezés ezek között nagyságban is számottevő, hazánkban pedig a legnagyobb erőátviteli létesítmény volt. A gyorsműködésű szlipszabályozó berendezések kifejlesztése abban az időben volt folyamatban. Említésre méltó, hogy a diósgyőri Ilgner-csoport szlipszabályozó szerkezetét magyar mérnökök dolgozták ki és oldották meg teljes sikerrel; ezek Szkicsák Ödön akkori Ganz Villamossági gyári és b. Szabó Kálmán MSSM-beli mérnökök voltak ; utóbbi végezte a hengersorhajtó berendezés teljesítményszükségletének tanulmányozását, ill. — az általa az addigi gőzüzemű hajtáson végzett mérések alapján — a számítását is. A diósgyőri Ilgner-rendszerü hengersorhajtás vázlatos elrendezése 59
