Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények

/í pozsonyi gyár nagyműhelye

második legnagyobb villamosgépgyárát. Az eredetileg nem jelentős gyár 1905 óta, a budapesti Siemens és Halske, valamint a Magyar Schuckert-Művek egyesülése után, rohamosan bővült; a munkagépeinek hajtására szolgáló villamos motorok száma ezidőben már jóval száz fölött volt. A gyár nagyműhelyének középhajójában korszerű forgácsológépek, a műhely végében pedig korszerű próbaterem volt, a periódusszám és feszültség tág határok közötti szabályozásának lehetőségével.

A nagyműhely 1912-ben kétszeresére bővült; új főhajója úgy méretei, mint modern berendezése szempontjából az ország legelső gépműhelyei közé tartozott. Ha a házi központi áramfejlesztő gépek nem voltak üzemben, a kisebb motorok hajtására, valamint az éjjeli világításra akkumulátortelep adta az energiát. Gyártmányai közé tartozott többek között a búvárhajók villamos berendezése, villamos kőzetfúró és szénfejtő gépek, katonai célokra szolgáló motordinamók. A gyárat a budapesti vezetőség 1919 1944 között bérbeadta a prágai Siemens Villamossági R. T.-nak. Az 1919-ig hazánkban Siemens-gépekkel ill. gyártmányokkal berendezett létesítmények a következő öt csoportba oszthatók:

1. A pozsonyi gyár és berendezése;

2. áramfejlesztő telepek, alállomások gépei és villamos berendezései;

3. villamos vasúti vontató és áramszolgáltató, továbbá pályaudvari berendezések;

4. bányászati, kohászati és egyéb nagyipari villamosgép-berendezések;

5. villamos hajtású szerszámgépek, kisipari és háztartási gépek.

Az 1919-ig elkészült létesítményeket és ezek műszaki adatait e csoportok szerint soroljuk fel.

50