Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
felelő laboratóriummal és nagyító gépekkel rendelkeznek. Több kisebb-nagyobb próbálkozást tettek kiállítások rendezésével. A Vokál-együttesünk többéves működése alatt jó hírnévre tett szert, de amikor a szakkör költségeit a vezetőség csökkenteni akarta, az együttes 1962 júliusában megszűnt. Heti három alkalommal, összesen hat előadással működik a mozink. Itt egyenlő arányban kerülnek bemutatásra a népi demokratikus és haladó nyugati filmek. A mozi látogatottsága az utóbbi időben megcsappant, ennek oka az, hogy gépi berendezése elavult és nem vetít szélesvásznú filmeket. A gyermekfoglalkoztatások terén eddig csak félmegoldást tudott elérni a Művelődési Ház, bár szám szerint öt gyermekszakkörünk van, ezeket mégsem mondhatjuk egészen a magunkénak. Ezek a szakkörök a közeli általános iskolában működnek. 1962 őszétől ezt a rendszert megszüntetve, a művelődési házon belül három szakkör működik. A nyári szünidő alatt az iskolás gyermekek kéthónapos elhelyezést nyernek a Művelődési Házban. Itt a vezetőség gondoskodik a nevelésükről, igen sokat járnak kirándulni, strandolni. Mozilátogatáson is többször részt vesznek. A napközi otthon költségeit a jóléti keretből fedezzük. A színház és hangversenyi életről, valamint az egyéb szórakoztató rendezvényekről meg kell említeni, hogy ezek közül jelenleg csak a szórakoztató (bál) jellegűek működnek aktívan. Annak ellenére, hogy a fővárosi színházak teljes élgárdával jönnek a Művelődési Házba, az érdeklődés csekély. Ennek oka, hogy a színházi nézőtér nem emelkedik, a székek eléggé elhasznált állapotban vannak és különösen az,hogy a Művelődési Ház környékén igen kevés a lakóház. A hangversenyrendezvényekre ugyancsak ez jellemző. A bálok és egyéb társas rendezvények a színházteremben kerülnek lebonyolításra, itt a legkisebb propagandával is jó eredményt lehet elérni. A klubélet fejlődőben van. Ezen a téren — különösen az üzemi KISZ szervezet működik erőteljesen, rendszeres klubesteket tartanak. Az idős dolgozók szórakoztatására is lehetőséget nyújt a ház. 1962 őszén megalakította a nyugdíjas klubot, amelynek keretei között a vállalat kötelékében megöregedett dolgozók szervezett formák között művelődhetnek, szórakozhatnak. A Művelődési Ház irányítását négy függetlenített munkatárs végzi. Jellemző a ház munkájának méreteire, hogy 13 főfoglalkozású és 19 mellékfoglalkozású dolgozót foglalkoztat. A sport, a testkultúra, mint a társadalom kulturális életének szerves része a társadalom fejlődésében jelentős szerepet tölt be. A testnevelés és a sport a társadalom kulturális felépítményéhez tartozik, annak egyik része s ennek megfelelően mindig visszahat a gazdasági alapra. A kapitalizmus testnevelési sportmozgalma a kizsákmányoló osztályok kiváltságos érdekeit biztosítja a dolgozó nép érdekeivel szemben; a szocializmus testnevelési- és sportmozgalma pedig az egész dolgozó nép javát szolgálja. A szakszervezet által irányított és szervezett testnevelési és sportmozgalom fő célja, hogy sajátos eszközeivel hozzájáruljon a szocialista társadalom felépítéséhez és védelméhez. Segíteni kell a munka termelékenységének emelését, az ifjúság honvédelmi előképzettségének növelését.A vállalati „Vasas Dinamó” Sportkör a felszabadulás óta eltelt években vállalatunk testnevelés- és sportmozgalmának fejlesztésében jelentős eredményeket ért el. 1924-ben alakult meg vállalatunk sportköre a Kőbányai Siemens Sport Egyesület (KSSE). Az alakulást az tette szükségessé és időszerűvé, hogy az akkori időben rendelet kötelezte a nagyobb vállalatokat, hogy sportköröket létesítsenek és ezen a címen adófizetési kedvezményben részesültek. A vállalat a sport fenntartási költségeit nagy részben a dolgozókra hárította, fizetésükből a dolgozó beleegyezése nélkül — levonta a sportalapot, a szakosztályok működéséhez. Ebben az időben öt szakosztály működött. Legnépszerűbb volt a labdarúgók tábora, a csapat a BLASZ. II. osztályban működött. Több — kevesebb sikerrel működött még, anyagi nehézségekkel küzdve, a kézilabda szakosztály. Állandó probléma volt a szerelés és a pálya. A másik három szakosztálynak nem voltak anyagi gondjai, mivel az néhány ember passzióját szolgálta, — ezek a vívó, íjász és tenisz szakosztály voltak. 472
