Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
Bölcsőde —óvoda Korszerű, az igényeket kielégítő bölcsődénk és óvodánk 1952-ben épült. Építéshez a vállalat dolgozói többezer társadalmi munkaórával járultak hozzá. A vállalat élén álló szovjet vezérigazgató minden segítséget megadott, hogy a gyermekintézmény épülete és felszerelése a legmesszebbmenően kielégítse az igényeket. Az óvoda százas létszámú férőhellyel, kis- középső és nagycsoporttal indult. A 3 6 éves korú gyermekek háromszori étkezést, óvodai ruhát kapnak és megfelelő gondozásban, nevelésben, oktatásban részesülnek. A férőhely azóta 120 főre bővült, négy csoport-szobával és megfelelő mellékhelyiségekkel rendelkezünk. A csoportszobák derűsek, otthonosak és ízlésesek. Az étkezések esztétikusak, a szépen terített asztalon szalvéta. Az 5-6 évesek már önállóan kiszolgálják magukat, porcelán tányérból étkeznek, az ételek változatosak, ízletesek. Az óvoda igen sok játékkal rendelkezik, amelyeket a nevelés szolgálatába állítanak. A játéksarkok gazdagsága nagyban hozzájárul a gyermek egyéniségének fejlesztéséhez. Az óvodai nevelő munka négy feladatcsoportra tagolt: testi nevelés, értelmi, erkölcsi és az esztétikai nevelés. Az óvoda udvarán a szabadtéri játékhoz szükséges homokozók, hinták, babaházak, pancsoló medence, labdarugó és kosárlabda pálya áll rendelkezésre. A vállalati autóbusz ugyancsak a gyermekek rendelkezésére áll; sokat járnak kirándulni a budai hegyekbe és évenként kéthetes hegyvidéki nyaralásban részesülnek. Bölcsődénk az óvodával együtt fejlődött, itt is az a cél, hogy a kis lakók otthonosan érezzék magukat. Itt három éves korig gondoskodnak a gyermekekről. A gyermekeket négy csoportba osztják, ahol külön-külön, koruknak megfelelően foglalkoznak nevelésükkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az óvoda és bölcsőde dolgozóinak áldozatkész munkája a gyermekek testi és értelmi fejlődését nagyban elősegíti. A feladatok jó megoldása és a nevelésben elért eredmények alapján a gyermek intézményünk kivívta magának a minta intézmény címet. Kőbányai, de országos viszonylatban is úgy épületberendezés, mint a gyermekekkel való foglalkozás eredményessége terén első helyen állnak. Üzemünk kulturális élete A gyár felszabadulásunk előtti éveire, évtizedeire visszatekintve ma már nehéz hiteles adatokat összegyűjteni vállalatunk dolgozóinak kulturális életére vonatkozólag. A munkásság akkori művelődését és szórakozási lehetőségeit csak a több évtizede itt dolgozók elbeszélései alapján lehet körvonalazni. A régi dolgozókkal folytatott beszélgetések nagy általánosságban tisztázták a kulturális élet felszabadulás előtti színvonalát vállalatunknál. A visszaemlékezések csak itt-ott nyúlnak vissza az 1930-as évekig és többnyire a második világháború éveivel foglalkoznak. Helytelen lenne azt állítani, hogy a Siemens Művek dolgozóinak különféle amatőr körei nem értek el eredményeket. A múltban is voltak szép számmal dolgozók, akiket hajtott a tudásszomj, akik szabad idejükben szívesen fejlesztették tehetségüket és áldoztak kedvtelésüknek valamely szakköri ágban, hogy ezzel a társadalmi kapcsolatok és a baráti együttlét szépségeit ápolják. Tevékenységüket azonban a fennálló társadalmi rend sajátos ideológiai törekvéseivel határozta meg. A burzsoáziának nem állt érdekében, hogy felvilágosult, művelt munkásosztály legyen, sőt létének fennmaradását a dolgozók gazdasági és szellemi lezüllesztésében látta. Kirakatpolitikára persze szükség volt, így a munkásosztály akaratából és önerejéből létrehozott művészeti és egyéb társadalmi közösségek működését nem mindig akadályozták. A Horthy-rendszer művelődéspolitikájából kitűnik, hogy a szakköri tevékenység formáin belül csak a művészet kapott helyet,a természettudományi ágakkal való foglalkozás szinte ismeretlen volt. Ez nem a véletlen műve. Tisztában voltak azzal, hogy az ebben való tájékozottság elsősorban a ki-467
