Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
Üzemegészségügyünk fejlődése A mai értelemben vett üzemegészségügyről beszélni az 1945 előttről nem lehet. Volt ugyan egy-egy gyárnak betegbiztosító intézménye ; előfordult, hogy volt gyári orvos is, de az előbbi az OTI társpénztáraként működött, az utóbbinak szerepe pedig az volt, hogy a tisztviselők betegsége esetén ezek betegszabadságának engedélyezésére, vagy elbocsátására tegyen javaslatot a tőkés munkaadónak. Ezekben az időkben a megbetegedett dolgozónak az első három napra táppénz nem járt. Ezt a korszakot a tüdőbaj, a munkanélküliség, a nagy gyermekhalandóság és a fertőző betegségek jellemezték. Vállalatunk jogelődjénél gyári orvos nem működött. A felszabadulás után — amikor a vállalat szovjet igazgatás alá került — az egészségügyi fejlődés a szovjet tapasztalatok alapján megindult és rendszeresítettük az üzemorvosi szolgálatot. Kezdetben — 1947-ben — az orvosi rendelő ideiglenes helyiséggel, egy orvossal és egy ápolónővel kezdte meg munkáját. Az áldozatkész, nagy nehézségekkel küzdő egészségügyi csoport a feladatok egész sorát oldotta meg. Az új, korszerű rendelőt 1951 januárjában nyitottuk meg, fogászati rendelővel együtt, amely tíz helyiségből áll. Az orvosi rendelő elsődleges feladatává a betegségek megelőzését tették. Ezt a munkálkodásukat összekapcsolták a vállalati tervek sikeres teljesítésével. Ugyanis az egészségvédelem ésszerű megszervezésével és az erre irányuló feladatok teljesítésével emelik a munka termelékenységét, mert csökkentik a megbetegedések számát. Az orvosi rendelő munkáját eredményesen segítette az 1949 végén megalakult üzemi Vöröskereszt szervezet. Dolgozóink nagy lelkesedéssel fogtak a vöröskeresztes feladatok megoldásához. Az üzemegészségügyi feladatok végehajtásában, üzemi elsősegélynyújtó helyek létesítésében, üzemegészségügyi felvilágosításban,a szűrővizsgálatokra való mozgósításban, fásításban, majd a színesüzemek létesítésének propagandájában vettek részt. Az évek folyamán a Vöröskereszt szervezetünk számos rendezvényen népszerűsítette az üzemi vöröskeresztes feladatokat, több jólsikerült kiállítást, műsoros délutánt rendeztek. A formaruhás vöröskereszt egészségügyi csoport már megjelenésével is népszerűsítette és aktivizálta a dolgozókat az említett fontos feladatok elvégzésére. A normafai kirándulóhelyen vasárnaponként elsősegélynyújtó állomáson szolgálatot tartanak a kirándulók és sportolók érdekében. A kollektív munka eredményeként 1961-ben az „Üzemi Vöröskereszt Mintaszervezet” oklevelet nyerték el és ezt 1962 márciusában ismét megszerezték. Talán az egyik legmagasztosabb feladata a Vöröskeresztnek, önként áldozni a vérét azért, hogy egy ismeretlen vérző szülőanya életét, egy újszülött életét, egy balesetet szenvedett, vagy kivérzett ember életét megmentsék. Meg kell emlékeznünk pl. Molnár Andriska nyolcéves gyermek szívműtétéről. Tizennyolc dolgozónk felajánlott vére tette lehetővé a szívműtét sikeres elvégzését. Egy súlyos égési sérülésnél — felhívásunkra — negyedórán belül tizenkét dolgozónk jelentkezett, közöttük nők is. Hála, szeretet és megbecsülés övezi tettüket. A véradás tekintetében a Villamosgép és Kábelgyár a X. kerületben első helyen áll. A vöröskeresztes munkáért több dolgozónk kitüntetésben részesült. Ezek a következők : 1 db Kormánykitüntetést : „Munkaérdemérem”, 8 db „Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója”, 5 db „Magyar Vöröskereszt érdemes munkáért”, 4 db „Magyar Vöröskereszt jó munkáért”, „Kiváló véradásért” kitüntetést 12, „Érdemes véradásért” kitüntetést 16, „Többszörös véradásért” oklevelet 250-nél több dolgozó kapott. A szakszervezeti egészségügyi albizottság az üzemi orvosi rendelővel, valamint a Vöröskereszttel igen szoros kapcsolatban áll. Az egészségügyi albizottságnak feladatai igen szerteágazók az üzemben, mert hiszen az üzemi étkezde, az óvoda és a bölcsőde ellenőrzése egészségügyi szempontból hatáskörükbe tartozik. Sajnos, még nemigen értik meg egyes vezetők, de sok esetben a dolgozók sem, hogy az egészségügyi fejlődés nemcsak abban mutatkozik meg, hogy rend és tisztaság legyen az üzemben, hogy az öltözők ne legyenek zsúfoltak stb., hanem sok egyéb dologban is, amelyek végre462
