Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
A vállalat a műszaki fejlődés érdekében külföldi utazásokat biztosít egyrészt felsőbb szerveink kijelölésére, másrészt a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) rendezése keretében a műszaki dolgozók részére. Ezenkívül a Vasas Szakszervezet rendezésében üzemünk több dolgozója vett részt tanulmányi utakon. 1959-ben 9 fő, 1960-ban 15 fő, 1961-ben 30 fő, 1962-ben 51 fő vett részt külföldi tanulmányutakon. Ezek során Ausztriában, Belgiumban, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Svédországban, Szovjetunióban és a bécsi, brünni, lipcsei, poznani vásárokon jártak. A tanulmányutakon résztvevők felé az a követelmény, hogy útjuk tapasztalatairól jelentést készítsenek, ezzel nagymértékben megnőtt a tanulmányutak hasznossága a korábbi évekhez viszonyítva, mert a tapasztalatok felhasználása vállalatunk számára is előnyös. Ny u g díj ások Gondolunk azokra a dolgozókra is, akik már nyugdíjba mentek. A vállalat havonta felváltva 104 nyugdíjast foglalkoztat. Évrél-évre emelkedik azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a vállalat térítésmentes ebédeket biztosít. 1958-ban 58, 1962-ben 101 fő vette igénybe üzemünk konyháját. Az igazgató a szakszervezettel egyetértésben évi 20 ezer forintot biztosít erre a célra. Az utóbbi években rendszeressé vált a nyugdíjasok vállalati üdültetése is. Évente — térítésmentesen — 20 nyugdíjas dolgozót üdültettünk a vállalat balatoni üdülőjében. 1962-ben a szakszervezet kultúrbizottsága Művelődési Házunkban létrehozta a nyugdíjasok klubját. A klub rendszeres szervezeti életet él, havonta klubnapot tartanak, amikoris megbeszélik közös kérdéseiket, tájékozódnak a vállalati eseményekről és nem utolsó sorban tanácsokat adnak a gazdasági és társadalmi problémákhoz. Bér- és munkaügyek A Szakszervezeti Bizottság a vállalati tervek teljesítésének elősegítése és az ezzel összefüggő sok fontos munka mellett nagy súlyt helyez arra, hogy a bérbizottságon keresztül is segítséget nyújtson. A helyes bérgazdálkodás ösztönzőleg hat a munkások teljesítményére és megnyugvást biztosít. Ezt a feladatot a Szakaszervezeti Bizottság csak akkor tudja ellátni, ha megfelelően képzett aktívákra támaszkodik. A bér- és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó aktívák felé igényességgel éltünk és megkívántuk, hogy tárgyi tudásukat emeljék. Ennek érdekében több elvtársat szakszervezeti iskolára küldtünk. Ez a felkészülés az alapja annak, hogy a bérbizottság különböző munkaügyi kérdésekben tanácsot, útmutatást tud adni, bátran ki tud állni az előforduló kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal szemben. A törvényesség betartása minden dolgozónak feladata, de különösen a vezető beosztású embereké. Ezen a téren 1956 előtt igen sok volt a hiba. A munkatörvénykönyvben foglalt rendelkezések megszegése leginkább az áthelyezéseknél, bérmegállapításnál, normákkal kapcsolatos eseteknél, munkahely változtatásoknál, állásidőknél, pótlékoknál és kártérítési kötelezettség megállapításnál fordul elő. Ezek többsége abból fakad, hogy a vezetők még nem ismerik szabatosan a munkatörvénykönyv rendelkezéseit. A vállalati bérszabályzatok tartalmazzák azokat a legfontosabb munkatörvénykönyvi rendelkezéseket, amelyeket be kell tartani. Egyik fontos feladatunk : ezeknek a rendelkezéseknek dolgozóink körében való ismertetése és vállalati bérszabályzatunk évrőlévre történő finomítása. A bérek alakulása az átlagkereset szempontjából jó. Ezt egy közbeeső adattal kívánjuk érzékeltetni. Ha 1950-hez viszonyítjuk az 1961-es évet, úgy egy munkás havi keresete 883,— forintról 1618,— forintra, egy műszaki dolgozó havi keresete 1589,— forintról 2410, — forintra, egy adminisztratív dolgozó keresete 984,— forintról 1430,— forintra emelkedett. 458
