Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
Aramfejleszíötelepek száma Murányi utcában (1895), a Horn Ede (régebbi Dávid-) utcában (1896) és a Liliom utcában (1909) egyenként 240 kW teljesítménnyel. Ezek táplálták Budapest egész egyenáramú hálózatát, amely a város belső részét látta el árammal. A Schuckert és Co. cég több vidéki városban is épített áramfejlesztő telepeket. Ezek közül különös jelentőségű lett az 1901-ben Pozsonyban létesített telep azért, mert e telep építésére kötött szerződésben Pozsony város vezetősége kikötötte, hogy az Osztrák Schuckert Művek Villamossági R. T.nak, — amely a telep építésére három belföldi ajánlattevővel szemben a megbízást kapta — Magyarországon fiókvállalatot és Pozsonyban gyárat kell létesítenie legkésőbb 1902-ig. Ez meg is történt. Vállalatunk jogelődje — a Siemens és Halske, a Schuckert és Co., ill. az Osztrák és a Magyar Schuckert Művek, továbbá 1904 után a Magyar Siemens—Schuckert Művek az első világháború kitöréséig 1914-ig, az ország közcélú áramfejlesztő telepeinek egyharmad részét építették, melyek közül a MSSM nyolcat bérbe vett és 1909—1924 között saját kezelésben tartott. Ezekben a városokban összesen 15 szerelési irodát is tartott fenn, amelyek szekundér hálózatok és fogyasztói világítási és erőátviteli berendezések építésével foglalkoztak. A közcélú áramfejlesztő telepeken kívül a vállalat számos magáncélú, továbbá ipartelepek ellátására szolgáló villamos erőművet és villamos erőátviteli és világítási berendezést létesített. A világháború kitörése után 1914-től szünetelt a villanytelepépítés. Az újabb villamosítás csak 1927 után indult meg. Ekkor kezdődött az áramtermelés koncentrációja és a szénbányák közelében nagyobb áramtermelő központok és nagyfeszültségű távvezetékek építése. Vállalatunk belföldi gépgyár és a régi szakemberek hiánya következtében teljes telepek szállítására és építésére ebben az időben már nem vállalkozhatott. Vállalkozásai már csak egyes alállomások építésére, a berlini és bécsi gyárakból importált — belföldön nem gyártott gépek és készülékek, továbbá a budapesti gyártelepen készített kábelek és ezek szerelvényei szállítására, valamint szerelésre terjedtek ki. Később a budapesti gépgyár létesítése után, vállalatunk súlya lényegesen megnövekedett és ismét a magyar villamossági ipar komoly tényezőjévé vált. A vállalat részt vett a 110 000 Voltos mátrai távvezeték építésében is. Közvilágítás terén az első utcai ívlámpák felszerelésére Budapesten — a gázvilágítás koncessziója miatt csak 1909 1912 években kerülhetett sor, éspedig először a Rákóczi úton, majd az Andrássy úton (mai Népköztársaság útja), Nagykörúton, Eskü úton (ma Szabadsajtó út), Kossuth Lajos utcában, a Városligetben és az Állatkerti körúton. 110 V egyenáramú feszültségre 3 db 37 voltos ívlámpát kapcsoltak sorba. Ezt a munkát a MSSM végezte el. Bányák, kohászati üzemek és ipartelepek részére szállított erősáramú berendezések közül csak azokat említjük meg, amelyek elsőként szerepeltek az országban. Ilyenek voltak az 1910-ben szállított aknaszállító berendezések a Petrozsényi állami kőszénbánya részére és Ilgner rendszerű villamos reverzálható hengersorhajtó berendezés, valamint a vasnagyolvasztó villamos felvonóberendezés a diósgyőri állami vas és acélgyár részére, az ózdi (1914) és csepeli (1916) hengerművek villamos hengersorhajtó berendezése, 1917-ben a győri Magyar Ágyugyár, a magyaróvári és pozsonyi lőporgyárak teljes villamos berendezései, 1942-ben az Ajkai Alumíniumgyár 30 000 A-es egyenirányító berendezései. 40 A vállalat által létesített áramfejlesztő telepek
