Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
A VÁLLALAT ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI TEVÉKENYSÉGE Az országos tervgazdálkodás bevezetése előtti tevékenység A budapesti vállalat kezdetben a berlini Siemens és Halske magyarországi vezérképviseleteként működött, úgyhogy a rendelések teljesítése, a szállított berendezések, gépek és készülékek felszerelése, üzembehelyezése és üzemi ellenőrzése is a berlini anyavállalat által kiküldött szakemberek által történt. A budapesti fióktelep fejlődésével és a munkák növekedésével ezek lebonyolítására magyar alkalmazottakat vettek fel és tanítottak be. Később csak különleges munkák elvégzésére — melyekre kiképzett magyar személyek még nem állottak rendelkezésre — történt továbbra is külföldi szakértők igénybevétele. A múlt század vége óta a budapesti vállalat állandó vezetői és alkalmazottai magyar állampolgárok voltak. A berlini és később a bécsi anyavállalat csak a legfelsőbb irányítást és felügyeletet tartotta kezében. Míg kezdetben a rendelések teljesítése külföldi Siemens-gyártmányokkal, később a belföldi gyártás fejlődésének arányában ez fokozatosan hazai gyártmányok felhasználásával történt. Az első világháború előtt a vállalat eladási forgalmának kétharmad részét külföldi és csak egyharmad részét bonyolította le belföldi gyártmányokkal. A második világháború előtt ez az arány már megfordult és a belföldi gyártmányok arányrésze lett kétharmad és a külöldieké már csak egyharmad. Ez utóbbi is olyan különleges gyártmányokból tevődött össze, melyek nemcsak a budapesti Siemensgyártelepen, hanem más belföldi gyártelepen sem készültek. A villamos próbavasút áramfejlesztő telepe a nyugati pályaudvar mellett (1887) A budapesti alsóvezetékes áramcsatlakozó rendszer ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK terén a vállalat első nagyobb magyarországi tevékenysége a villamos vasutak építésére terjedt ki. E téren Budapest városa úttörő tevékenységet fejtett ki azáltal, hogy a külföldi nagy városokat megelőzve, áttért a lóvasúti közlekedésről a villamos vasútira. Budapesten épült Európában az első városon belüli közúti villamosvasút és a világon az első úttest alá épített villamos földalatti vasút. Annak idején nemcsak európai, hanem amerikai városok vezetői is jártak itt e vasutak tanulmányozására és használták fel az itt tapasztaltakat saját villamos közlekedésük megvalósításánál. Budapesten az első próbavasutat Siemens és Halske 1887-ben építette a Nyugati pályaudvar és a Király utca (a mai Majakovszkij utca) közötti szakaszon. 1888 1891 között történt az Egyetem tér és az Orczy tér közötti szakasz, majd a Tudományos Akadémiától a Széchenyi utcán, Nádor utcán, Báthory utcán, Podmaniczky utcán és Aréna úton (most Rudas László, ill. Dózsa György út) át az Andrássy útig (mai Népköztársaság útja) terjedő szakasz, később az ún. Nagykörúti szakasz kiépítése. Az áramellátás a külön erre a célra épített Kertész u. 22. sz. alatti (a mai Kertész u. 10. sz.) 300 lóerő teljesítményű gőzüzemű egyenáramú áramfejlesztő telepről történt 300 V feszültséggel. Az üzem lebonyolítása 50 motorkocsival és 8 pótkocsival történt 15 km max. óránkénti sebességgel.
