Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
9. Gyártmányfejlesztési munkáink
Ö 0> nevezik, a dinamikus meredekség A látszólagos ellenállás (S) az oscillogramból, az előző oldal ábrája jelöléseivel, az alábbi képlet szerint értékelhető ki: Uo Uv cs 1 z ahol U0 az üresjárási feszültség (VJ Ur a zárlat megszűnése után visszatérő feszültség (V) Ics a rövidzárási áram csúcsértéke (AJ Iz a rövidzárási áram állandósult értéke (AJ Az ábra ugyancsak felvilágosítást nyújt a dinamikus meredekség értelmezését illetően is, hiszen S = tg a, vagyis a látszólagos ellenállás értéke a dinamikus karakterisztika meredekségére is jellemző és egyben mérőszáma a hegesztőgép gyors áramváltozási képességének. Minél meredekebb a görbe, az üzemszerűen gyakran ismétlődő rövidzárlatok (gyújtás, cseppátmenetek) után annál gyorsabban és nagyobb értéken tér vissza a gyújtófeszültség (U„). Mivel minden hegesztőáramhoz, az ív sajátságaiból eredően, (növekvő áram mellett nő az ívtér ionozottsága, tehát kisebb visszatérőfeszültség mellett is újra gyullad az ív) más és más, kedvező, látszólagos ellenállás érték tartozik, a gyakorlat olyan alsó határgörbéket állapít meg, amelyek alatt már gyújtási és ívtartási nehézségek lépnek fel. Az alanti ábrából látható, hogy a hegesztőgépeinken mért értékek jóval e határ felett vannak. A hegesztés minősége szempontjából nem közömbös az Ics: \z viszony sem, mert ha Ics <( Iz az ív erősen fröcsköl és a varrat egyenetlen lesz. Kívánatos az IfS<[I2 viszony, ami kis áramerősségnél nem egykönnyen valósítható meg. Az ábrán látható, hogy 200 A-es árambeállításnál az áramgörbének egyáltalán nincs csúcsa, tehát a feltétel teljesül. Ugyanilyen szempontok alapján vettük vizsgálat alá 1957-ben a nürnbergi Siemens LE 108-as típusú szórópólusos, kefeeltolásos szabályozású gépét is, amely mágneses rendszer szempontjából alapjául szolgált a korszerű felépítésű, lényegesen kisebb súlyú AHE 250 jelű új típusnak. A gép dinamikus tulajdonságai a hegesztőáram tartomány egy részén még kedvezőbbek, mint a DSG 92/12- nél. A szórópólusos rendszer működési elvét a hegesztőgépekről szóló fejezetben ismertettük. A 250 A-es hegesztőgép kifejlesztésén túlmenően lépéseket tettünk egy nagyobb, 500 A-es gép szerkesztésének irányában is. Ezzel kapcsolatban merült fel az a gondolat, hogy a dr. Benedikt Ottó akadémikus, műegyetemi tanár által feltalált és a vezetése alatt álló MTA automatizálási kutatóintézet által kifejlesztett „autodin” elnevezésű erősítőgépet hegesztési célokra is alkalmassá tegyék. Erre lehetőséget az autodinnek az a kedvező tulajdonsága ad, hogy az állandó feszültségű, illetve az állandó áramú jelleggörbék, mint határok között, megfelelő méretezéssel, tetszőleges meredekségű, eső jellegű karakterisztikák is beállíthatók (lásd alant). Sajnos e helyen nincs lehetőségünk az autodin elméletének ismertetésére, ezért felépítéséről és működéséről csupán annyit, hogy egy olyan egyarmaturás átalau Hegesztó'-autodin statikus karakterisztikái kis- és nagyáramú Látszólagos ellenállásértékek különböző hegeszt öáramértékeknél i. DSG 92/12, 2. AHE 250, 3. határgörbe
