Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

7. Villamos kemencék

1,5 tonnás ívkemence, transzformátor és fojtótekercs nagyobb, utána kisebb feszültség szükséges. Az át­kapcsolás általában feszültségmentes állapotban, korszerű kemencéknél azonban terhelés alatt is tör­ténhet. A transzformátorok olajhűtésűek. A zárlati áramok csökkentésére vasmagos fojtó­tekercsek szolgálnak, amelyek az áramkör induktív ellenállását megnövelik és így a tápláló hálózat felé csökkentik az áramlökéseket. Nyugodt üzem ese­tén (beolvadás után) a fojtótekercs szakaszkapcso­lóval kiiktatható. A megszakítóknak bírnia kell a fellépő túlterhe­léseket és a szokásosnál sokkal gyakoribb kapcso­lást. A berendezés tápfeszültsége célszerűen 3, 5, vagy 10 kV A nagyfeszültségű kapcsolóberendezés épített cellás, modernebb konstrukcióknál acélle­mez tokozású. A kisfeszültségű berendezések (se­gédüzemi elosztó, önműködő, szabályozóberende­zés, kapcsolópult stb.) célszerűen külön helyiség­ben foglalnak helyet. Az áramvezető sínek a nagy áramerősségek és a gyakori áramingadozások miatt nagy dinamikus igénybevételeknek vannak kitéve. Nagyobb feszültségesés elkerülésére a sínezés hosszát minimá­lisra kell választani. Nagyobb befogadóképességű kemencéknél a fémfürdő keverését a kemencetest alá helyezett in­dukciós keverőtekercsek segítségével végzik. A tekercsek táplálására szolgáló alacsony frekvenciát külön forgógenerátorok állítják elő. Az ívkemencék önműködő szabályozóberendezéssel vannak ellátva. A szabályozóberende­zés az ív fenntartása mellett annak teljesítményét is önműködően állandó értéken tartja. Régebbi berendezéseknél a szabályozóberendezés az elektróda-áramokat tartotta állandó értéken. A mo­dern szabályozóberendezések impedanciaszabályozással működnek, azaz a feszültség és az áram viszonyát tartják állandó értéken. Mihelyt a beállított egyensúlyi állapot megbomlik, a szabá­lyozóberendezés késlekedés nélkül gondoskodik az elektródák után­­állításáról. Az elektródamozgatásnak megfelelően elektromechanikus vagy elektrohidraulikus szabályozórendszereket különböztetünk meg. Az elektromechanikus berendezéseknél villamos motorok emelik vagy süllyesztik a kiegyensúlyozott elektródákat megfelelő áttételen ke­resztül. Elterjedtek az egyenáramú motorok, a különböző kapcsolási megoldású Ward - Leonard gépek, újabban az amplidyne és a ro­­totrol elnevezésű gépek. Mágneses erősítők használata esetén csúszógyűrűs aszinkronmotorokkal is megfelelő szabályozás érhe­tő el. Elektrohidraulikus szabályozásnál az elektródákat hidraulikus emelőhengerek emelik és süllyesztik, vezérelt mágnesszelepek segítségével. Ez az ábra itt a VKI által kifejlesztett, és ívkemencéinken alkal­mazott elektródaszabályozás elvi felépítését mutatja. Az ilyen korszerű elektródaszabályozóberendezés szabályozási se­bessége rendkívül nagy : a változástól számított 1,5 — 2 perióduson belül a mágnesszelepek már teljes keresztmetszetükben nyitva áll­Elektródaszabályozás vázlata i. betét, 2. grafitelektróda, 3. hid­raulikus emelőhenger, 4. elektródaemelő oszlop, 5. elektronikus szabályozó, 6. működtető mágnes, 7. vezérlőtelep, 8. centrifugálszivattyú, 9. hidrofor-tartály 304

Next

/
Thumbnails
Contents