Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
7. Villamos kemencék
A kemence valóságos hőmérséklete helyes beállítás esetén néhány C:-kal a beállított hőmérséklet körül ingadozik. A kapcsolások gyakoribbak. 1 perc alatti holtidőnél azonban már nem ad lényeges javulást. Lásd a 282. oldali ábrát.) A hőmérsékletingadozások teljes kiküszöbölése ejtőkengyeles kétpontszabályozók használata esetén a lépcsős szabályozási móddal lehetséges. A kapcsoló higanycsövek in csak impulzust adnak és visszatérnek nyugalmi helyzetükbe. Minden impulzus a fűtőteljesítménv egy-egy további lépcsőjét kapcsolja be. Legtöbbször sokfokozatú transzformátor egy-egy teljesítményfokozatát kapcsolja a szabályozó szervomotor segítségével kvázi — folytonos szabályozás.) Ha a szabályozási pontosság rendkívül fontos, és hőmérsékletingadozás nem engedhető meg, kétpontszabályozás nem elegendő. Ilyen helyeken csak folytonos szabályozási módok alkalmazhatók, melyeknél a futóteljesítmény állandóan a szükségletnek megfelelő nagyságú. Fotocellás és elektronikus szabályozók változtatható ellenállással, forgótranszformátorral, szabályozható fojtótekerccsel stb. erre a célra megfelelnek. Az alkalmazott szabályozórendszerek I, P, PI, PID stb. már az automatika tárgykörébe tartoznak. A berendezések költségesek és komplikáltak. Felhasználásuk on célszerű, ahol a technológiai kívánalmak ezt feltétlenül indokolná teszik. Főleg nagy kemenceberendezéseknél várható elterjedésük. Gyakorlati szempontok Nagyméretű és nagy fűtőteljesítményű kemencék hőmérsékletszabályozásánál célszerű a fűtőteljesítményt hosszanti irányban több csoportra osztani és minden csoportot külön szabályozni. Különböző hőmérsékletzónájú kemencéknél a szakaszokra bonton fűtőteljesítmények szabályozásával a kívánt hőmérsékleteloszlás szakaszos megközelítése lehetséges. A mén, valamint a kemencetérben fellépő valóságos hőmérsékletingadozások közön különbség áll fenn. A valóságos hőmérsékletingadozás a mértnél jóval nagyobb. Az érzékelő szén' tehetetlensége, valamint a szabályozó érzékenységi tanományának nagysága ezeket nagyménékben befolyásolja. A valóságos hőmérsékletingadozások meghatározása rendkívül körülményes. Minél alacsonyabb énéken való tanásukra a következő szempontok betanása mérvadó: Minél kisebb tömegű, lehetőleg védőcső nélküli hőelem használata. Minél érzékenyebb szabályozóműszer alkalmazása. Ejtőkengyeles műszerek érzékenységi tartománya a mérési tanomány 0,5 -a, kompenzációs szabályozóké. =0,5 C:.) .Az érzékelő szén- és a fűtőtestek között jó hőátadási viszonyokat kell létrehozni. Légáramban, árnyékolatlan helyen kell őket elhelyezni. Az érzékelő helyének kiválasztására az alábbi szempontok irányadók: sugárzó hőkezelő kemencéknél az érzékelő szervet olyan közel kell elhelyezni a fűtőtesthez, amilyen közel csak lehet. Ha a betét közelébe helyeznénk, akkor a fűtőtestek és a falazat hőmérsékletingadozása veszélyes értékeket érne el. Lépcsős vag%- folytonos szabályozási módnál viszont célszerű a hőelemeket a betét közelében elhelyezni. Hőelemet a betét közepén elhelyezni nem előnyös, mivel a betét felülete és közepe közötti hőfokgradiens úgysem kerülhető el. Ha a fűtőtest és a betét közön hőtároló tömeg tégelyfai; helyezkedik el, megnyugtató szabályozás csak lépcsős, vagy folytonos szabályozási móddal valósítható meg. Mivel azonban kis kemencékről van szó, ezek alkalmazása túlságosan költséges lenne. Kétpontszabályozás esetén célszerű ilyenkor mind a betétet fürdőt , mind a fűtőteret szabályozni és a két szabályozót sorbakötni. Nagymértékű hőmérsékletingadozások azonban így sem kerülhetők el. A teljesség kedvéért ebben a fejezetben ismertetett szabályozó műszereket nem gyártjuk, azonban kemencéinkkel együtt szereljük és üzembehelyezzük. 281
