Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
7. Villamos kemencék
Az üzemeltetési viszonyok befolyását vizsgálva, a fenti kivitelek az alábbi veszteségekkel dolgoznak ; 2500 óra üzemidőt, 250 részleges és 50 teljes felfűtést tételezve fel évente. 5. TÁBLÁZAT Üresjárási veszteség kWó Részleges felfűtés kWó Teljes felfűtés kWó Összesen kWó Samott belső falazatú kemence 2500 X 18= 250 x 400 50x800 = 185,000 45,000 100,003 40,000 Könnvű kivitel kovaföld téglákkal 32,500 62,500 25,000 110,000 Perlitbázisú falazattal 125,000 37,503 15,000 77,500 Amint látható, egyetlen év alatt egyetlen régi típusú kemence 107,500 kWó többletveszteséggel dolgozik a mai kivitelhez képest. Csak a többlet-áramköltség fedezi egy kemence beruházási költségeit. A falazati és hőszigetelési problémák gondos mérlegelésével a legkülönbözőbb üzemeltetési feladatok is gazdaságosan megoldhatók. Szárítószekrény 220 C hőmérsékletre Allóbetétes kemencék Az állóbetétes kemencék csoportjába tartozik gyártott típusaink legnagyobb része. Az olvasztókemencék minden hőmérséklethatárra építhetők. Tégelyes, kád, vagy hengeres olvasztótérrel készülnek. A tégely anyaga az olvasztandó fémnek megfelelően grafit, fém, vagy kerámia. A kádak fémkádak, vagy falazott kialakításúak. A falazott hengeres olvasztótér a grafitrudas kemencékre jellemző. Az ellenállásfűtésű sófürdős kemencék öntött tégellyel, vagy hegesztett káddal készülnek 300, 600 és 900 C hőmérsékletig. A külső fűtésű rendszerek helyett a bemerülő fűtőtestekkel dolgozó típusok terjednek el. A szárítókemencék 300 C° hőmérséklethatárig készülnek, természetes légárammal, vagy légkavarással, különböző nagyságban. Az egy- és többaknás kemencék alaptípusok. A különböző hőmérsékletű kemencékből külön sorozatok készülnek. A süllyeszthető fenekű kamráskemencéknél a kemencetest az adagolószint felett helyezkedik el. Újabban terjedtek el. 270
