Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
megindult a szakszerű időtanulmányon alapuló teljesítménybérezés, a munkalapok központosított kiállítása, a munkakezdet és vég bélyegzése, az utókalkuláció megszervezése. Megvalósították a helyköltségeken alapuló rezsifedezést, korszerűsítették a bérelszámolást és bevezették az egyes munkafolyamatokon át az árut kísérő szelvényekből álló munkautalványokat. 1927- ben kezdődött az első 30 kV-os energiaátviteli kábel gyártása a Budapest Székesfővárosi Elektromos Művek részére, éspedig kezdetben egyszerű köpenyszigeteléssel, majd később licencia alapján Höchstádter-féle sztaniol-burkolattal. 1928- ban különleges, zeneátvitelre is alkalmas hangfrekvenciás rádióátviteli kábel készült az akkor felállított lakihegyi rádióadóállomás és a budapesti Sándor utcai stúdió összekötésére. 1928-ban létesült a saját gumizó üzem a kábelgyárban. Fenti különleges feladatok úgy anyagvizsgálat, mint gyártásközi és végellenőrzés szempontjából már nagyobb igényeket támasztottak, úgyhogy szükségessé vált a próbaterem bővítése és kémiai laboratórium létesítése. 1932- ben a kábelgyári lakatosműhely és vele a kábelszerelvénygyártás átkerült a kábelgyártól az Újhegyi út melletti régi lószőrfonóműhelyben létesített gépműhelybe. A lakatosműhely helyén a kábelgyár dróthúzó üzemet létesített. 1933- ban történt a zománchuzalgyártás bevezetése. 1934- ben a távkábel-műhely átkerült a kábelgyári épületbe. Helyére került a gépműhely a régi lószőrfonó műhelyből. 1938-ban 60 kV egyenáramú spec, kábel készült a gyárban. Kábelgyárunk a berlini és bécsi testvérgyárakkal szoros együttműködésben, tapasztalataik folytonos kicserélése mellett, mindenkor a legkorszerűbb gyártást lehetővé tevő gépekkel dolgozott és így bármely felmerülő gyártási igényt ki tudott elégíteni, legtöbbször az előírtnál jobb minőségben. 1939 — 1945 közötti második világháború alatt a gyár teljes kapacitással, emelkedő létszámmal (417 fő) dolgozott, hiszen akkor a katonai híradószervezet már számottevő gyártási igénnyel lépett fel kábelgyártási vonalon. Ekkor készült a tiszántúli és a miskolci távkábel is. A gyár Budapest ostroma alatt lényeges sérülést nem szenvedett, úgyhogy a város felszabadulása után leszereléséig a szovjet hadsereg részére is dolgozott. 1945. március 15-én kezdődött a teljes kábelgyártóberendezés leszerelése és elszállítása, úgyhogy csak az üres épületek maradtak meg. Ólomprés a kábelgyárban (1913) Páncélozógép a kábelgyárban (1913) 21 Vezetékgyártás a kábelgyárban (1913)
