Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
A vAllalat történetéből HAUSER ENDRE VÁLLALATALAPÍTÁS, JOGELŐDÖK, TEVÉKENYSÉGÜK A Villamosgép és Kábelgyár jogelődeit, ezek tulajdoni viszonyait és gyártelepeit az első ábrán levő blokkvázlat tünteti fel. E vázlaton a vállalattulajdonosok vastagvonalú keretben, a vállalat rövidített nevei középvastag keretben és a gyártelepek vékony keretben vannak feltüntetve. Az egyes keretekbe foglalt évszámok a tulajdonosoknál a birtoklás időtartamát, a vállalatneveknél e nevek használatának időszakát és a gyártelepeknél ezek működésének időszakát jelzik. A kereteket összekötő vastag és vékony vonalak az egyes szervek közötti kapcsolatok ábrázolására szolgálnak. A VILLAMOSGÉP ÉS KÁBELGYÁR (röviden VK) első jogelődjének alapítója a német Siemens és Halske (röviden SH Berlin) volt, amelyet 1847-ben Werner Siemens tüzértiszt és Georg Halske műszerész létesített. A VK jogelődei 1888-tól 1944-ig, a második világháború végéig a német Siemens házhoz tartoztak, SH Wien 1927—38 között csak felügyeleti szerv volt. SH Berlin első magyarországi szereplése akkor történt, amikor a budapesti közúti villamosvasút építése szóba került. 1887. november 22-én a budapesti cégbíróságnál „Körúti Villamos Vasúti Vállalat” néven háromtagú közkereseti társaságot jelentettek be, mely megépítette Budapesten az első villamos közúti próbavasutat. E közkereseti társaság egyik tagja SH Berlin, második tagja osztrák gőzvasútépítő vállalat és harmadik tagja vasútszakértő budapesti lakos volt. Mivel a vasútépítést teljes mértékben SH Berlin végezte, a társaság másik két tagja 1888-ban kilépett a vállalatból. A próbavasút beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ezért a főváros vezetősége elhatározta több útvonal közlekedésének villamosvasúttal történő megoldását. E terv megvalósítására koncessziót kapott. 1888-ban a BUDAPESTI VÁROSI VASÚTI VÁLLALAT SIEMENS ÉS HALSKE cég, amely Budapest VII., Kertész utca 22. sz. (a mai 10. sz.) alatt működött és 1888—1891 között megépítette és 1891-ig saját kezelésében tartotta, majd 1891-ben külön erre a célra alapított „Budapesti Városi Villamos Vasút R. T.”-nak (BVW) eladta az Európában először Budapesten épített városon belüli villamosvasutat. 1892 után mint SIEMENS ÉS HALSKE (röviden SH Bp) működött tovább és a villamosvasúton kívül egyenáramú és forgóáramú áramfejlesztő telepek építésével, villanyvilágítási és erőátviteli berendezések létesítésével és villamossági cikkek eladásával foglalkozott. 1893-ban Budapesten gyártó- és javítóműhelyt is létesített. 1894-ben Siemens és Halske betéti társaságként és a berlini főtelep fióktelepeként lett a budapesti cégbíróságnál bejelentve. 1900-ban 200 000 korona alaptőkével részvénytársaság lett és e néven 1934-ig működött Budapesten. 1931-ben gyárat is létesített. 1934-42 között a MAGYAR SIEMENS —SCHUCKERT MŰVEK VILLAMOSSÁGI R. T. GYENGEÁRAMÚ OSZTÁLYA (röviden MSSM gy. á.) nevet vette fel és használta. 1942 — 44 között rádió osztálya IV., Kecskeméti utca 19. sz. alatti bérházban működött. 13
