Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
Még fontosabb a megállapítása a járulékos veszteségek ama részének, amely a terhelési áram következménye, mert ez semmilyen más veszteségmérésben nem foglaltatik benn. Fentemlített pulzációs veszteségekhez járulnak még azok a veszteségek is, amelyek a különböző géprészekben, így pl. a tekercsfejtérben a terheléskor fellépő örvényáramok következményei. Ezeket az ún. járulékos terhelési veszteségeket tehát számítani is, mérni is nehéz, pedig megállapításuk fontos azért, hogy a gép helyes méretezésével minél kisebb értéken tudjuk tartani. Ez tehát olyan kérdés, amellyel, mint különleges méréssel, foglalkoznunk kell. Melegedés Nemcsak az indukciós motoroknál, hanem minden villamos gépnél a terhelhetőség felső határát legfőképen a melegedés szabja meg. A melegedést normális esetekben meglevő típussorozaton belül más elkészült gépeken végzett mérések eredményeiből szokás átszámítani és a próbateremben a gép teljes terhelésénél megmérni. Új sorozat kifejlesztésénél az átszámítási lehetőség már nagyon laza, a helyes eljárás a melegedésnek a méretekből, a hűtőlevegő áramlásából és a fellépő veszteségekből való kiszámítása. Ez nem egyszerű művelet, tekintettel arra, hogy a gép legmelegebb részének, a tekercselési réznek melegedése több hőfoklépcső összegezéséből adódik. Ilyenek a réz és vastest közt a szigetelőanyagon át való hőesés, mely a szigetelés méreteinek és hővezetőképességének függvénye, éppúgy a vaslemeztesten át a hőesés a vas méreteiből és hővezetőképességéből számítható, a vas és tekercsfejek felületén a hőátadás a felület nagyságától és a hűtőlevegő sebességétől függ, míg a hűtőlevegő saját felmelegedése a levegőmennyiségből adódik. Minden egyes lépcsőn a hőfokesés az átadott veszteséggel arányos. Zárt gépeknél még nagyobb a hőlépcsők száma. Látható ezekből, hogy a melegedés ilymódon való kiszámítása egyrészt elég hosszadalmas, másrészt nem nagyon pontos, mert olyan tapasztalati adatokra, hővezetési és hőátadási tényezőkre, légsebességekre kell alapítani, amelyekben sok a bizonytalanság. Mégis ezt az utat kell választanunk, mert ha alapos munkát akarunk végezni, más lehetőség nincs. Ilyen körülmények közt a melegedési mérésekkel szemben is nagyobb igényekkel kell fellépnünk. Minél több a számítási bizonytalanság, annál több támpontot keresünk a mérésekben. Míg a kurrens méréseknél elegendő a tekercselés melegedésének ismerete teljes terhelés esetén, az új típusnál, ha a dolgok velejéig akarunk hatolni, igyekeznünk kell az egyes hőlépcsőket a lehetőség szerint külön-külön megmérni vagyis a tekercselésnek, vasnak, felületnek és hűtőlevegőnek minél több pontján hőfokméréseket végezni. Nagyon fontos továbbá nemcsak a teljes terhelésnél, hanem olyan üzemállapotokban is, melyekben az egyes veszteségek hatása a melegedésre külön megállapítható, melegedésméréseket végezni. A veszteségek egy része (vasveszteség) üresjárásban, más része (réz- és járulékos veszteségek) rövidzárásban, végül harmadik része (csap- és légsúrlódás, ventilláció) minden esetben fellép. Ezért előnyös a melegedést is ezekben a különböző üzemi állapotokban külön-külön megmérni, ez sokkal közelebb visz a gép belső működésének alaposabb megismeréséhez. De még egy nagyon nagy előnyhöz jutunk ezeknek a részletmelegedéseknek elvégzésével: ha ezeknél úgy állítjuk be a villamos értékeket, hogy a részletveszteségek összege a gép teljes terhelési veszteségeivel legyen egyenlő, akkor a részletmelegedések összege is egyenlő lesz a gép teljes terhelési melegedésével, mert a melegedés mindig arányos az azt előidéző veszteséggel. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek elvégzésével meg is takaríthatjuk a közvetlen terhelési melegedést, ami pl. olyan esetekben, amikor a mérendő gép nagy teljesítménye következtében a próbaterem berendezése nem elegendő a gép teljes terheléssel való járatására, nem is volna lehetséges. Ezzel tehát egy eddig megoldatlan kérdést sikerül megoldásra vinnünk. Mint a későbbiekben látni fogjuk, ezek a mérések a járulékos veszteségek megmérését is már szinte automatikusan magukban foglalják. így ahhoz az értékes eredményhez jutunk, hogy mindazokat az értékeket, amelyeket úgy számítással, mint méréssel csak nehezen tudunk megközelíteni mint 112
