Gyurcsekné Philipp Clarisse (szerk.): Védjegy kiállítás (Budapest, 1997)

1969. ÉVI K. TÖRVÉNY A VÉDJEGYRŐL

ELSŐ REEL

A VÉDJEGY JOGI OLTALMA

I. fejezet

A VÉDJEGYOLTALOM FELTÉTELEI A védjegyottaJom tárgya

1. §. E törvény alapján védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés,

a) amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak (a továbbiakban: áru) más áruktól való megkülönböztetésére, és

b) amelynek oltalmát a törvény nem zárja ki.

Megkülönböztető jelleg

2. §- (1) Megkülönböztetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak más azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad.

(2) A megjelölés lehet különösen tzó, szóösszetétel, ábra. kép. színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása.

(3) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha

a) az áru megjelölésére általánosan használják;

b) kizárólag az. áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti £eL

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések

3. §. (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha

a) megtévesztésre alkalmas;

b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;

c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;

d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló, — még akkor Is. ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva.

(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi- vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből. zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az Illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók.

(3) Azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha:

a) hivatalosan elfogadott ellenőrzési, szavatossági, hitelesítési jegyből, bélyegből vagy ezek utánzatából áll;

b) korábban más javára védjegyoltalom alatt állott, az oltalom lemondás-vagy megújítás hiánya miatt megszűnt és a megszűnés óta két év még nem telt el;

c) másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít;

d) szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve,'

IL fejezet

A VÉDJECÍYOLTALOMBÖL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A védjegyoltalmi igény

4. §. (1) A védjegy és a védjegy' jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előirt eljárás útján lajstromoztatja. Ha több bejelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozását kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valamelyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol.

(2) A védjegyre oltalmat: vállalat, szövetkezet, gazdasági tevékenység folytatására feljogosított más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt! vállalat) szerezhet.

(3) Vállalatok jogi személyiséggel felruházott szervezetei (szövetség, érdekképviseleti szerv stb) együttes védjegyoltalmat szerezhetnek az érdekelt vállalatok által használható védjegyre akkor is, ha maguk gazdasági tevékenység folytatására nem jogosultak, feltéve, hogy

a) az érdekelt vállalatok árulnak valamilyen közös jellemzője van (pl. tájjelleg) és

b) az együttes védjegyet a vállalatok a szervezet ellenőrzésével használják.

A védjegyoltalom keletkezése

5. §. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.

A védjegyoltalom Időtartama

6. g. (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítással meghosszabbítható. Megújítás esetében az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.'

A védjegyoltalom hatálya

7. §. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak — a jogszabályok keretei között — ki-; záró Lagos joga van arra, hogy a védjegyet az áru-, jegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja. illetve használatára másnak engedélyt (R? csodát) adjon.

minológiájának elavultsága miatt, hanem érdemi okok folytán is. Védjegyjogunk újraszabályozását tehát a jogharmonizációs szempontok mellett a hazai változtatási igények is indokolták, így született meg az 1997. július 1-jén hatályba lépett törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról.

Fonás: Általános indokolás a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényjavaslathoz, megjelent a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1997/4. számában.

5