Gyurcsekné Philipp Clarisse (szerk.): Védjegy kiállítás (Budapest, 1997)
A védjegyoltalom feltételei, a védjegyoltalomból kizárt megjelölések tekintetében az európai közösségi irányelv kötelező szabályait át kell venni; fakultatív rendelkezései közül pedig a törvénybe be kell illeszteni azokat az előírásokat, amelyek a megjelölést - árujegyzéktől függetlenül - kizárják a védjegyoltalomból, ha azt rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra, vagy ha annak használata a védjegyjogon kívül eső egyéb jogszabályba ütközik. Rendelkezni kell továbbá e körben a megkülönböztető képességnek a bejelentést követően történő megszerzéséről, valamint az ismert védjegyek kiterjedtebb védelméről. A védjegyoltalom megszerzését a lajstromozáshoz kell kötni. A használat vagy a használati szándék igazolása ehhez nem követelhető meg. Bárki számára módot kell adni védjegyoltalom szerzésére, függetlenül attól, hogy gazdasági tevékenység folytatására jogosult-e. Az új védjegytörvényben módot kell adni közös védjegyoltalom szerzésére. A védjegyoltalom időtartamát tíz évben kell meghatározni, amely további tíztíz éves időtartamra meghosszabbítható. Az ismert védjegyek számára az oltalomból folyó kizárólagos jog tekintetében is - az európai közösségi irányelv fakultatív szabályával összhangban - fokozott védelmet kell biztosítani. Az irányelvnek a védjegyhasználat fogalmára, a kizárólagos jog korlátáira és kimerülésére, valamint a jogosult belenyugvására vonatkozó kötelező előírásait át kell venni. A licenciaszerződés és az átruházási szerződés szabályait diszpozitívan, a Polgári Törvénykönyvre mint háttérszabályozásra történő utalással kell megállapítani. Ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a törvény a védjegylicencia-szerződések egyik sajátos formájaként nevesítse-e és szabályozza-e az ún. franchise-szerződéseket. A védjegybitorlás jogkövetkezményeit ki kell egészíteni a bitorló információszolgáltatási kötelezettségének előírásával, valamint módot kell adni a védjegybitorlással érintett áru, illetőleg csomagolás megsemmisítésének elrendelésére. A bitorló felelősségének ki kell terjednie a védjegytulajdonos nem vagyoni kárának megtérítésére is. A törvénynek szabályoznia kell az együttes (kollektív) és a tanúsító védjegyet is. A megkülönböztetésre való alkalmasság utólagos elvesztésének esetét fel kell venni a védjegyoltalom megszűnési okai közé. A megjelölés használatának elmulasztása folytán történő megszűnéssel kapcsolatos használat fogalmát az európai közösségi irányelvvel összhangban kell meghatározni. Az irányadó nemzetközi egyezményekben és az európai közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell szabályozni a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések jogi védelmét. 14
