Gyurcsekné Philipp Clarisse (szerk.): Védjegy kiállítás (Budapest, 1997)

Az olyan védjegyek mellett, melyek több árúnemre vannak bel&jstromozvst. az árúk részletesen felsorolva nincsenek, hanem csak az árucsoportok vannak római számokkal megjelölve. {Ezeknek részletes beosztását 1. alább.)

Az árucsoportok beosztása.

1. árúcsoport. Fémek, fémáruk, szerszámok, műszerek, gépek, hangszerek.

II* 9 K<5-, agyag- és iivegárúk, tajték, borostyán.

Hí* * Fa-, szalma-, papír-, csont-, gummi- és bőráruk, rajzeszközök és ezelluloidárúk.

^ - • Fonalak, szövetek, ruházati és pipereczikkek, izzadás elleni

lapok, kész ernyők és ernyőrészek, ruházati tárgyak gummíból, bőrből, így czipők, sárczipők stb.

^ - * Élelmiszerek, italok és mezőgazdasági termékek, bor, pezsgőbor, sör, cognac- és egyéb szeszes italok, állati bőrök, szarvak, nyers szőrmék, élő állatok, gyanta, madártollak, gombák.

^ X* * Chemiai termékek, gyógytári árúk, gyógyszerészeti készítmények, természetes és mesterséges ásványvizek, szódavíz, gyujtóárúk, czipőfénymáz, zsiradékok, olaj. kőolaj, gliczerin, stearin, paraffin, illatszerek, gyertya, kozmetikai czikkek, keményítő, mosópor, festékek, tinta stb.

Az árucsoportok felsorolása (ár. Szász János: Védjegyjogi döntvénytár. Budapest. 1912)

jogkörrel, a védjegyügyek felügyeletét azonban a Szabadalmi Bíróság elnöke vagy az általa megbízott szabadalmi bíró gyakorolta.

Az 5590/1948. Korm. sz., illetőleg a 12.800/1948. Korm. sz. rendelet 1948. május 31-vel megszüntette a kereskedelmi és iparkamarákat. A 6.200/1948. Korm. sz. rendelet úgy intézkedett, hogy a védjegy- és mintabejelentések és mindazok az egyéb beadványok, amelyeket addig a kamarákhoz kellett benyújtani, a Szabadalmi Bírósághoz tartoznak. A védjegyeljárások új rendjét a 20.700/1948. Ip. Min. rendelet szabályozta. A rendelet azonban az ekkor már meglehetősen nagyszámú, különböző időkből származó és nehezen áttekinthető védjegyjogszabályoknak egyes, az eljárásokkal szorosan összefüggő anyagi-jogi rendelkezéseit is tartalmazta, felsorolva a lajstromozásból kizárt védjegyeket, továbbá a védjegyperek indításának jogalapját.

A védjegyügyek a Szabadalmi Bíróság bejelentési osztályának hatáskörébe kerültek, ahol úgynevezett „szabadalmi egyesbíró” járt el. Az elsőfokú végzések elleni fellebbezések (felfolyamodások) elbírálása a bírói osztály feladata volt, amely háromtagú tanácsban végérvényesen döntött. A törlési eljárások, a törlési és megállapítási perek első fokon a bírói osztály hatáskörébe tartoztak. ítéletei ellen a magyar Kúriához lehetett fellebbezni.

10