Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
6.4. ábra. A Great Western Ra .say címere legsűrűbb vasűthálózatát epitette ki. melynek hossza az 1880-as évek eleiére közel 4000 km-t tett már ki. ' Belgium ma is vezet a kb. 13 km 100 km:-es vasútsürüségével.) Hollandia hálózata i Luxemburggal együtt) ugyanebben az időben mintegy 1400 km hosszú volt. es az első világháborúig több mint ketszeresere növekedett. Franciaország hálózata a 80-as évek elejére kereken 18 000 km-re növekedett, amelyből 1-000 km-t 6 nagy vasűttársaság üzemeltetett, magukba olvasztva 2” kisebb társaságot, s ezek mindegyikének megvolt a maga forgalmi területe. Ezek: az Északi, a Keleti, a Párizs—Lyon—Földközi-tengeri Vasút. az Orleans Yasűt 6.5. ábra . a Déli es Nyugati Yasűt. Az összhálózat az 1910-es evek végén megközelítette a 48 000 km-t. Xémetország területen a 80-as évek eleiere a legnagyobb városok es iparvidékek vasúti összeköttetése már megvalósult, es mindazok a vonalak megépültek. amelyek Friedrich List tervezeteben szerepeltek. Az összhálózat ekkor kereken 20 000 km-es volt. amely három évtized műltán elérte az 58 000 km-t. A vasútépítés legnehezebb feladatai köze tartozott a magas hegységeken át vezető vonalak megépítés. A kontinensen elsőként Ausztriának kellett e problémákkal megküzdenie, amikor a Semmering I asutat megépítették. Mint láttuk, a birodalmi kormányzat 1841-ben határozta el az államvasuti hálózat kiépítését. így a Bécsböl Triesztbe vezető fővonal létesítését is. A vasutat az Osztrák Mészkőalpok keleti szárnyán, a Semmering-hágón tervezték átvezetni, ami akkoriban szinte lehetetlen vállalkozásnak tunt. A vonalnak a 980 meter magas hágó nyergét egv 1433 méter hosszú alagúttal kellett áttörnie < így a legmagasabb pontja 898 meterre csökkenti. A hágó es 6-5. ábra. Mozdonyok a Párizs—Orléans vonalon 1876 93
